Az Illegális bál lemez után magyar zenekarokat megszégyenítő módon tevékenykednek Vigiék, hiszen saját koncertjeik mellett oroszlánrészük volt a tavaly november-decemberben 5 zenekart felkaroló országos Utazó punkcirkusz lebonyolításában, valamint egy váratlan pillanatban összeszűrték a levet az NB I-es Rába ETO labdarúgóival is. Újságunk természetesen semmit nem akart a pletykákra bízni, ezért felkértük Vigit egy kis csevegésre...
Nagyon sok napilapban megjelent az a kezdeményezés, hogy ti és az NB I-es ETO FC labdarúgói közösen szerepeltek majd valamilyen hanghordozón. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban?
Október vége felé összefutottunk egy ETO meccs után néhány labdarúgóval, akik nagyon megörültek ennek a találkozásnak, mert régóta kerestek minket Mi ugyanúgy kerestük a barátságot, de igazából a koncerteknél nem volt idáig lehetőség, hogy találkoztunk volna velük. Még az est folyamán elmentünk egy tekepartira, megittunk néhány sört, ahogy kell, és onnan indult igazából a közös barátság. Tavaly november 15-ére terveztem én az Illegális bál lemezbemutatót, és akkor kitaláltuk, hogy ezen a koncerten fellépnének ők is velünk, elénekelnék kedvenc dalaikat. Megszerveztük, néhány próba, aztán össze is állt a dolog, 6 számban énekeltek, amin nagyon jól összeállt a csapat. 600 ember volt a bulin, mindenki jól érezte magát, a végén elénekeltünk egy ETO blokkot, majd mezcsere volt, mi ETO ruhát kaptunk tőlük, ők meg Auróra pólót. A közönség lelkesedése szinte elmondhatatlan volt, nagyon jó visszhangja lett ennek a későbbi időkben. Év végén megcsináltuk trombitás verzióban a Rába indulót, melyet a focisták vezetőedzője CD és kazetta formájában meg szeretne jelentetni.
Térjünk vissza az Illegális bálra. Ha most visszatekintesz, elégedett vagy vele? Mit változtatnál rajta?
Talán egy-két lendületesebb számmal több elfért volna a lemezen. Egyébként most nem akartunk minden évben új lemezzel előrukkolni, jelenleg egy feltöltődési folyamat van, az előző lemezeink azt hiszem, hogy hangulatában visszatértek arra a kerékvágásra, amitől egy kicsit eltávolodtunk.
Sokat jelentett számotokra az, hogy szerzői kiadásban került a boltok polcára?
Már a Nincs karácsony c. albumnál érezhető volt a változás, hogy kezd a zenekar népszerűsége növekedni, s mi ellentétben ezzel a népszerűséggel, a kiadó részéről egy nagyon rossz hozzáállással találkoztunk. A bizalmunk megrendült és onnantól egy nagyon rossz munkakapcsolat alakult ki. Attól kezdve elhatároztuk, hogyha még egy lemezt készítünk a közeljövőben, azt már szerzői kiadásban adjuk ki. A kiadókkal nem volt igazából sohasem szerencsénk.
Milyen különbség van a kétféle hozzáállás között?
Az a különbség, hogy míg a lemezkiadó bevallott bizonyos példányszámot, akkor már eljátszotta előttünk a bizalmát, így most mi amit kiadunk, tudjuk a pontos példányszámot az utolsó darabig.
Láttam, hogy a régebbi lemezeitek is újra napvilágot láttak. Volt olyan anyag, amelyiknek a kiadási jogait nem ti birtokoltátok?
A lemezeink jogai két kiadónál voltak, és az volt a célunk, hogy bármi áron minden jogot visszaszerezzünk a zenekarnak, így legalább egy kézben van minden és akkor nincs az a lehetőség, hogy bárki kalózkodjon meg mindenféle játékokat űzzön velünk. Ez volt a célunk és hát ezért elég komoly anyagi árat kellett fizetnünk. De úgy hiszem, az az érzés, hogy a jogaink meg a dolgaink egy kézben vannak, ennyit megért nekünk.
Terveztek '98-ban új albumot?
Valahogy jelen leszünk, de új album ilyen értelemben nem készül.
Beszéljünk egy kicsit a tavalyi Utazó punkcirkuszról! Összegeznéd a véleményed erről a turnékülönlegességről?
Ahhoz képest, hogy az országban ezt a punkcirkuszt megnézte kb. 6-7000 ember, az újságírók egyáltalán nem is foglalkoztak azzal, hogy mi valamit elkövettünk, egy ilyen nagyszerű dolgot. Szóval te vagy az első, a ki úgy igazából rákérdezett erre a dologra, meg, hogy hogyan látom ezt. Tényleg turnékülönlegesség volt, mert egy fizetség mellett megnézhették az ország élvonalát. A közönség nagyon jól érezte magát. Kriszt Ákos barátomnak az alapötlete volt, akivel közösen szerveztük le a bulikat.
Az Auróra még mindig a legaktívabb koncertzenekarok egyike, pláne egy olyan időszakban, amikor rendkívül nehéz élő zenének közönségbázist találni. Tapasztalsz-e vagy látsz-e valamiféle pozitív változást ezzel kapcsolatban?
Mi éves szinten 80 koncertet adunk és 1 hónapos külföldi turnét. Azt hiszem, hogy akkor lehetne itt még nagyobb, sikeresebb koncerteket rendezni, ha pl. a klubok szervezői egy kicsit nagyobb hangsúlyt fektetnének a reklámra, a plakátozásra. Arra gondolok, hogy ne 3 nappal előtte tegyék ki, hanem mivel a zenekar 1 hónappal előtte elküldik a plakátokat, akkor teszem fel pár emberrel több jön el erre a bulira. Jó néhány klubbal ilyenféle viszályaim voltak, nem értem ezt a hozzáállást.
Végezetül pedig mi a véleményed arról, hogy a punkzene már nincs olyan középpontban, mint 1-2 évvel ezelőtt?
Mao-on igazából a punkzene nem volt soha középpontban, tehát nem volt hagyománya. Nem volt soha fénykora, az utóbbi időben, mikor nyugaton felkapták ezt a punk dolgot, nálunk akkor sem lehetett ezt érezni. Csak egyszerűen elfogadtatta magát ez a műfaj, létezik, ennyiből lett jó. Egy-két tévéadó elfogadtatta, hogy igenis ez a zene létezik, aminek viszont nem is örülök, mert szerintem nem olyan zenekarok kapták az elismerést, akiket igazából szerettem volna, a műfajteremtők, azok, akik megteremtették ezt a műfajt. Szóval ezt igazságtalannak tartom, de hát ez a média hatalma, és ez sajnos így üzemel.
