Kérlek, mondd el néhány szóban, honnan jött ez a zenekarnév? Jól hangzik, de amikor először meghallottam, valami stoner bandára gondoltam.
Bár lenne egy frappáns kis történet a név mögött, de nincs szó ilyesmiről. Annak idején, mikor a bandát megalapítottuk, úgy 15 évesek lehettünk. Természetesen az egyik legelső dolgunk maga a névválasztás volt. Szépen sorban végigvettünk minden szóba jöhető nevet, de persze minden egyes név, ami tetszett volna, már foglalt volt. Több hétnyi gondolkodás után a banda egyik tagja csakúgy találomra kinyögte: „Hé, nevezzük el az együttest Job For A Cowboy-nak csak legyünk már túl rajta.”…Persze ez csak egy vicc volt. Valahogy mégis leragadtunk ennél a névnél, talán túl sokáig viccelődtünk vele.
Volt már jó néhány tagcserétek is. Ezeknek mi volt az oka?
Nos, a bandában sokan úgy döntöttek, hogy inkább továbbtanulnak. Elliott, az előző dobosunk másik államba költözött és beiratkozott egy főiskolára. A suli mellett játszott egy hardcore bandában is. Az előző gitárosunktól viszont mi váltunk meg, dumálgattunk vele a banda jövőjéről és ő már nem akarta tovább folytatni ezt az egészet.
Még valamikor a nagylemezetek megjelenése előtt azt nyilatkoztad az egyik lapnak, hogy az új anyag teljesen különbözni fog a Doom Ep-től. Mi ennek a zenei stílusváltozásnak az oka?
Felnőttünk és érettebbé váltunk. Annak idején, amikor a Doom Ep-t megírtuk, nagyjából 16 évesek lehettünk. Sokat fejlődött a hangszeres tudásunk és a gyakori koncertezésekből is nagyon sokat tanultunk.
Az első nagylemezetek egy nagyobb kiadónál, a Metal Blade-nél jött ki. Ezek szerint ennyire bejött nekik az EP-tek?
Gondolom, igen. Később, amikor leszerződtünk hozzájuk, újra megjelentették az EP-t. Az újrakiadáson van is egy bónusz nóta, az Enitities demó verziója.
Az új albumot Andy Sneap keverte aki ismét remek munkát végzett. Eredetileg is őrá gondoltatok?
Andy Sneap az utóbbi évtizedben sok remek albumot készített, nagyon tiszta, határozott hangzást képes kreálni, s nekünk pont erre volt szükségünk. Nyilván ő volt az első fickó, akinek a neve felmerülhetett nálunk, amikor azon tűnődtünk, kivel akarjuk kevertetni és masterizáltatni az új anyagunkat.
Hogyan születik egy Job For A Cowboy nóta? Ki írja a zenét és a szövegeket?
Bobby Thompson és Rhavi Bhadriraju gitárosok írják a dalokat és később pedig a többieknek is megmutatják ezeket. Innentől már együtt dolgozunk, hogy a darabokból egy egészet gyúrjunk. Én írom aztán meg a szövegeket a dalokhoz.
Az új albumról a The Divine Falsehood a kedvencem, nagyon eltalált ez a lassú darab. Neked van kedvenced a lemezről?
Valójában a The Divine Falsehood az egyetlen nóta, amelyet én írtam. Szerettünk volna egy doomosabb tételt is az albumra, hogy egyfajta atmoszférikus vibrálást adjunk az anyagnak. Az én személyes kedvencem egyébként a lemez nyitódala, a gyorsasága és a technikássága miatt.
Készítettetek egy klipet is az Embeddedre. Mennyire fontosak a videóklipek egy death metal banda számára manapság?
Sok death metal együttesnek van saját látványvilága és emellett egészen erős szövegekkel is rendelkeznek. A klipek kétségtelenül remek lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy ezeket a víziókat kifejeződhessenek, valamint a hatása is óriási lehet, ha megfelelően készítik azt el.
A banda már eddig is rengeteg koncertet zavart le mind Európában, mind Amerikában de játszani fogtok emellett Downingtonban és az American Sounds Of The Underground fesztiválon is. Hogy bírjátok ezt a sűrű turnézást?
Nyesettül szeretünk turnézni. Fantasztikus bejárni a világot és annyi új arcot megismerni. Eszméletlen, hogy akár a tengerentúlon is játszhatunk és még olyan emberekkel is kapcsolatba léphetünk, akik nem is beszélik a nyelvünket.
Mit gondolsz az amerikai és az európai rajongókról, milyen különbségeket látsz közöttük?
Kétségtelen, hogy nagy kontraszt van az amerikai és az európai rajongók között. Amerikában sokan csak azért jönnek le a bulikra, hogy elüssék az időt. Még csak az sem fontos számukra, hogy ki játszik éppen. Mindig vannak olyanok is, akik csak divatból járnak le. Európában a rajongók talán nem őrülnek meg úgy, mint amerikai társaik, de ők a zene miatt néznek le. Nem csak ez, de az európaiak tényleg lejönnek és figyelnek a bandára.
Melyik csapatok voltak rátok a legnagyobb hatással?
Sokféle bandát hallgatunk, de a legnagyobb kedvenceink: Decapitated, Slumber, Nile, Spawn Of Possession, Anata és Misery Index
Dolgoztok is valamit a zenélés mellett?
Mindannyian otthagytuk a melóinkat, így annyit koncertezhetünk, amennyit csak akarunk. Én vezető voltam egy bárban, Ravi cipő kereskedőként dolgozott, Bobby pedig egy mexikói étteremben gályázott pultosként.
A zenéteket az iTunes-on keresztül is le lehet tölteni. Mit gondolsz, a CD ideje lejárt, mint ahogyan azt Rob Halford mondta egyszer?
Nagyon úgy néz ki, hogy így van. Manapság szinte bármit megkaphatsz az interneten keresztül. Ugyanakkor ez az egész még sincs olyan nagy hatással az extrém metal bandákra. Ez az új „kor” csak segíthet abban, hogy az együttesek még ismertebbek lehessenek szerte a világban. Ez a műfaj a metalon belül még nem igazán elfogadott a mainstream által.
Volt ez a Youtube-os videó, amikor Spongya Bob a ti Knee Deep című dalotokat énekelte. Mit szóltatok hozzá?
Láttuk a videót még annak idején és röhögtünk is rajta. De! Valójában egy remek történet húzódik meg mind emögött. A Viacom, a Nickelodeon/Disney tulajdonosa azt üzente a bandának, hogy mihamarabb vegyük le a videót a netről. Nekünk nyilvánvalóan semmi közünk nem volt hozzá, csak az egyik rajongónk unalmában kalapálta össze és tette fel a cuccot. Most a videó le is van tiltva a világhálóról. Ugyan itt-ott még meg lehet találni, de a Viacom leveleket küldött ki olyan oldalakhoz is, mint mondjuk a Youtube, hogy vegyék le a videót, különben jogi eljárásokhoz folyamodnak. Fura dolog ez…
Utolsó kérdés: szerinted mi az élet értelme?
Nem nagyon tudok tisztességes, jó választ adni erre, nekem, mint ateistának, fogalmam sincs. Ugyanakkor, ahogy én látom… Egyszer élsz, használd hát ki rendesen.