Shock!

Láttam életem "legundergroundabb" underground buliját! Ennél a pittsburgh-i ötösnél nincs ismeretlenebb zenekar a világon!!! De komolyra fordítva a szót, ezt a bandát mindenkinek érdemes lett volna megnéznie, aki azt gondolta, mindent tud az extrém zenékről.

A rend kedvéért meg kell említeni, hogy egy hazai metalcore társaság is színre lépett előttük (a nevüket, sajnos, nem értettem pontosan), ám ennek jelentősége elhanyagolható a fő attrakcióhoz képest. A srácoknak minden szempontból sokat kell még fejlődniük, míg méltó követői lesznek mondjuk a Morning Againnek, akiktől két dalt is játszottak.

Ami viszont ezután következett, új megvilágításba helyezte előttem az "extrém zene" fogalmat. Ezt a koncertet abszolút nem úgy kell elképzelni, mint egy hagyományos bulit. A banda és a közönség között nem alakult ki semmiféle kontaktus, még csak konferálás se volt. Egyszerűen jött öt iszonyatosan lerobbant külsejű fazon (a felszerelésük se volt piskóta!), lenyomták a műsort, lazán elcsevegve/iszogatva a számok között, majd a végén pakolás és már gyerünk is tovább - a színpadon meg a leghihetetlenebb témákat is teljesen magától értetődő módon nyomták, mintha egy évtizede mást se csinálnának már.

Ami a zenéjük meghatározását illeti, a hirdetéseken szereplő deathcore definíció nem fedi pontosan a valóságot, annál itt többről van szó. Valójában death-grindos vagy egyenesen grindcore-os tempók sorjáztak végig, amelyekhez nem kevésbé szélsőséges, félelmetesen süvítő vokáltémák társultak. Ettől egy gyanútlan black metalosnak simán az arcára fagyna a corpsepaint...

Ami miatt mégis rokonság fűzi a Creation Is Crucifixiont a hardcore scene-hez (elmondásuk szerint is leginkább HC-bandákkal játszanak együtt), az a rendkívül komoly és intelligens, a súlyos zenéhez illően súlyos mondanivaló: a srácok szoros kapcsolatban állnak egy Carbon elnevezésű politikai mozgalommal, amely az amerikai kormány manipulatív, agymosó tevékenységére hívja fel a figyelmet, az ellen agitál. Röviden kb. ez a Carbon programjának lényege és a Creation szövegvilágának alapja, de a zenekar szórólapján bővebb info is szerepelt erről, a dalszövegekkel együtt.

Csak sajnálni tudom, hogy az üzenet nem jutott el a maroknyi közönséghez. Maga a zene is jobbára csak döbbenetet váltott ki az egybegyűltekből, ám a csapatot mindez a legkevésbé sem zavarta - hozzászokhattak már az effajta reakcióhoz. Arra azért kíváncsi lennék, hány olyan őrült van, aki ezt a zenét otthon is képes rendszeresen hallgatni. Élőben mindenesetre semmihez sem fogható élményt nyújtott!