Shock!

Az Idoru egyfajta születésnapot ünnepelt ezen a szombaton a Dürer Kertben: egy éve vannak együtt az új énekessel, Szolga Józsival, aki – le is szögezném rögtön – kiváló választás volt erre a szerepre. Az Idoru az elmúlt 6 évben lerakott az asztalra két kiválóan (Brand New Way, Brand New Situation, 2005 és Monologue 2007), valamint egy jól sikerült lemezt (Face the Light 2009), amelyek szerintem nemcsak hazai szinten jelentenek etalont a melodikus (poszt)-HC/punkban, hanem simán odahelyezhetők a legjobb A. F. I. vagy Alexisonfire lemezek mellé.

Másodszor láttam őket az új felállásban, és a sajnálatosan gyér nézőszám ellenére is szokás szerint teljes lendülettel belecsaptak a lecsóba, és egy új szám után felváltva nyomatták a három lemez számait. Mondanám, hogy a legjobbakat, csak éppen ez nem lenne igaz: ennyi erős dallal a tarsolyukban több, teljesen különböző setlisttel is kiállhatnának és akkor is teljes értékű bulit adnának. Persze, a Dreaming About Two Lives, vagy a kizárólag Bölénydalként futó Bury It All valószínű kihagyhatatlan, a Refused Day by Day meg olyan nyomot hagy az emberben, hogy én például még két nappal később sem tudtam kiverni a fejemből. Most visszakerült a programba a Monochrome is, (ha ezzel a jó értelemben vett „slágerrel" nem futottak be, nem tudom, mivel sikerülne...), de én, őszintén szólva, még jobban örültem volna, ha több számot elővesznek a Brand New Wayről. Józsi szépen énekelte az új splitre felkerült akusztikus átgondolást is, (bár a vele duettező lengyel énekescsajt annyira nem lehetett hallani), de azért szerintem mégiscsak az lenne az igazi, ha maradnak a jól bevált formulánál, a gyilkos melodikus-zúzós himnuszok gyártásánál. And Brand New Way For All..!

Tibi és Big rövidnadrágos szerelése érdekes színfolt volt, előbbi a frissen nyírott bajusza és kiállása miatt egyébként egy hepciáskodó, fiatal Markos Györgyre emlékeztetett, de ezzel együtt hibátlanul vezényelte le a bulit. A CF98 nevű lengyel előzenekar tagjainak pucéron színpadra rohanása pedig tényleg egy igazi rock'n'roll pillanat volt, (bár itt az énekesnőt hiányoltam). Csak a nézőszám és a lelkesedés lenne nagyobb... Ilyen teljesítménnyel nagyon megérdemelnék!