Shock!

Hamarosan közös split-anyaggal jelentkezik a székesfehérvári The Joystix és a francia High School Motherfuckers. A két csapat közötti kapcsolat régi, hiszen Szőke Gábor, azaz Szősző, a Joystix énekes/gitárosa annak idején az ő ritmusszekciójukkal hozta össze a Suckerstarzt, és többször turnéztak is közösen az utóbbi tíz év során. A splitet a tavalyi Punchline albumhoz hasonlóan a párizsi Shotgun Generation Records terjeszti majd, mi pedig kikérdeztük Szőszőt az aktuális dolgokról.

Érdekes promóvideókkal szembesülhetnek mostanában a Joystix-rajongók. Miről szól ez az egész?

Arra gondoltunk, hogy kellene valami pluszt csinálni az új splitlemez felvezetéséhez. Beugrott, hogy mivel kábé huszonöt éve nyomjuk aktívan a zenélést, a Joystixot meg ugye tizenegyedik éve idén, rengeteg nálunk sokkal jobban ismert, vagy akár általunk nagyra tartott zenésszel baráti a viszonyunk. Gondoltuk, jó ötlet lenne, ha megkérdeznénk őket, mit szólnak az új anyaghoz, és ebből elég szépen összegyűltek a videók.

Hány ilyen videó is született összesen?

Körülbelül húsz. Hetente kettő kerül ki az oldalunkra, és szerintem augusztus végéig kitartanak az anyagok. Lesz meglepetés is közte, érdemes csekkolni.

Nem sok magyar zenekar büszkélkedhet azzal, hogy mondjuk egy Kory Clarke-szintű zenész promózza őket...

Hát igen. Igazából mások olyan szemtelenül próbálnak a semmilyen kapcsolataikból itthon hasznot húzni, hogy gondoltuk, ha már mi tényleg együtt is zenéltünk az emberrel, illetve tényleg szinte csak a logisztikán múlott, hogy nem mi lettünk európai dátumokon a kísérőzenekara, vessük fel neki, mit szól hozzá... és azonnal igent mondott! (mosolyog) Nekem ez személyesen elég nagy dolog: a Warrior Soul számomra meghatározó zenekar, hatalmas hatás. Tudom, hogy nem ismerik őket itthon sokan, de nagyon-nagy banda!

Kory Clarke egyébként nem jön a közeljövőben Budapestre?

Nincsen tervben. Nem titok, hogy az előző bulit mi szerveztük, és sajnos nem volt rentábilis. Nyilván hatalmas élmény volt nekünk, illetve szerintem aki ott volt, az is elkaphatott valamit abból, miről is beszélek, amikor korszakalkotónak tartom a Warrior Soul dalokat, de sajnos deficitre bulikat csinálni már nem nagyon fér bele.

Világos. Visszatérve a splitre: régi francia barátokkal, a High School Motherfuckersszel veszitek fel az anyagot. Honnan jött az ötlet, és milyen kiadói háttere lesz az anyagnak?

Az ötlet eléggé adta magát, nem is értem, eddig miért nem csináltuk meg. A srácokkal nekem személyesen kábé húsz évre visszatekintő baráti kapcsolatom van. Franciaországban játszottunk tavaly, álltunk a klub előtt, és kérdeztem, hogy miért nem csinálunk egy ilyet, mire visszakérdezett Dominique, a gitáros/énekes, hogy tényleg, miért nem? (nevet) Kábé ennyi a történet. A kiadói háttér a francia Shotgun Generation Records lesz, akiknél nagyjából az összes eddigi lemezünk kijött.

A szokásos munkamódszerrel született az öt új dal?

Igen: megírtam a dalokat összeraktam a demókat, és véglegesítettük, majd felvettük őket.

Van olyan, hogy a többiek megvétózzák valamelyik dalodat?

Nincs. Vagy nem merik, vagy tényleg tetszik nekik, amiket hozok. (mosolyog)

Nekem azért is tetszik nagyon az új anyag, mert az öt dal a Joystix különböző arcait villantja fel. Szerintem mára kifejezetten beértél dalszerzőként.

Mindig próbálok törekedni arra, hogy ne legyen egysíkú a lemez, illetve ne legyen hosszú! (mosolyog) Szerintem az ...And Joystix For Allon is elég sokfajta hangulat volt. Kösz amúgy... Az évek, úgy látszik, valami pozitívumot is hoznak magukkal. Mindig leírják egyébként, hogy egyszerű zenét játszunk... Én nem tudom, egy Medicine Mant, egy Brand New Worldöt 5/4-ben, vagy az újon az Outta My Headet nem feltétlen találom egyszerű dalnak... De lehet, hogy én vagyok béna zenész...

Ha már szóba került, mai fejjel mi a véleményed az ... And Joystix For Allról?

Néha előveszem... Most jobbra tudnám csinálni azt a lemezt. Vannak vele problémáim, de a dalok nem voltak rosszak. A Medicine Man az egyik legjobb Joystix-dal. De egyébként az új spliten is van egy téma, amit még 2000-ből ástam elő.

Hadd tippeljek, melyik szám: a My Hate?

Igen, honnan tudtad?

Olyan kőkorszaki témának tűnt...

(nevet) Ezt a dalt meg a Sonicdollznak írtam, amikor még nem rockabillyben utaztunk. A gépemen van pár ilyen ezeréves demó.

A Joystix-rajongók aligha lepődnek meg azon, hogy két dal is szexről szól.

Az Automatic az egyik... De melyik a másik?

A Sunshine Girl.

Á, az egy szerelmes dal. Mint a Damnednél a Love Song.

A Joystix szerelmes dalai valahogy mindig playmate-ekről vagy pornósztárokról szólnak... Viszont az új dalok közül a legnagyobb meglepetést az okozta, amit még Ginger is bevállalna sajátként. Az Outta My Head egy nagyon jól összerakott, komplex tétel.

Annak a nyitótémája, illetve a riffje már a Punchline idején megvolt, csak nem tudtam, mit akarok vele. Aztán egyszer leültem és összeállt. Betettem egy tőlünk szokatlan középrészt, a többiek ennek nagyon örültek! (vigyorog)

Ezt fogjátok élőben is játszani?

Nem tudom, ugyanis vannak olyan dalaink, amik lemezen állatok, de aztán koncerten megakasztják a bulit. Ilyen volt a Warpath, a Medicine Man vagy a No Friends is. Szerintem az Outta My Head is ilyen.

A „legslágeresebb" téma mégis a már említett Sunshine Girl.

Szerintem is az a legfogósabb téma, igazi powerpop, nekem a Cheap Trick ugrik be róla.

A klipes I Don't Believe In R'n R (Anymore) meg olyan ars poetica jellegű a szövegét tekintve, nem? Vagy csak a rockzene mai állapotára reagáltál vele?

Az a dal rólam szól: 16 évesen ki akartak rúgni a suliból... Nem mentem be hónapokig, gitároztam, lógtam, újságot árultam az utcán. Zenélni akartam, nem érdekelt más, csak a zene és a csajok. Középiskola elsőben hét tárgyból buktunk meg ketten az egész iskolából: Vincz Szabi, a Slang későbbi énekese, és én. Ez szerintem azóta is rekord. (mosolyog) Egyébként az a bajom még mindig, hogy én annyira elhittem a dalszövegeket, interjúkat, hogy még most sem akarom elfogadni, hogy azoknak a fele csak kamu promóduma volt.

Csalódtál a régi kedvenceidben is?

Sajnos igen. A legnagyobbak, Lemmy, Keith, Iggy kivételével mindenki vetít. Szar ügy.

Nikki Sixx?

Hahh... Nikki Sixx-tetoválásaim vannak, a szobám tele volt a posztereivel. De most már csak szegény öregemberként rohan a trendek után.

Ha összeállna John Corabival egy Motley Crue lemezes turnéra, kicsit visszanyerné a becsületét?

Az a lemez zseni! Nálam a Generation Swine-nál szűnt meg a zenekar. Nikki Sixx ma már elsősorban üzletember, és talán ötödsorban zenész. Kevesen tudják úgy pofánhugyozni magukat az interjúkban, mint ahogyan ő teszi. Írhatna inkább pár normális dalt, csak hát az már húsz éve nem megy neki.

A rock and roll színtéren kikben bízol manapság, kinek érdemes az új anyagait hallgatni?

Új bandák közül ott a Biters, a Blacklist Union, az öregek közül a Cheap Trick új lemeze tök jó, illetve hard rock vonalon a Defiants.

Hogy tetszett az utolsó Backyard Babies?

Ők tulajdonképpen a Total 13 óta rendszeresen csalódást okoznak. A Total 13 meg a Safety Pin And Leopard Skin EP óriásiak voltak. A Total megváltoztatta az életemet, szóval bármit is tesznek, tisztelem, imádom őket. De ha a lemezeket nézem... A Stockholm Syndrome még jó volt, de a többit igazság szerint elő se veszem. Most meg kijöttek nyolc év után egy új anyaggal, agyonpromózták, erre nem több, mint egy demó. (mosolyog) Dregent nagyra tartom, igazi rockandroll-gitáros, nagyon jó és kreatív arc, ha követed a Facebook-oldalát, láthatod, hogy tök jó humora van, nagy figura. Nem tudom, mi van velük, de szerintem több van bennük ezeknél az anyagoknál.

Mi volt a legnagyobb koncertélményed mostanában?

Az Extreme tavaly Milánóban. Mindig szerettem az Extreme-et, de sosem volt óriási kedvencem, viszont ez a koncert a huszonöt éves Pornograffitti jubileummal óriási volt.. tökéletes show, tökéletes zenélés: hatalmas élmény volt! A másik a Prong a Dürerben. Gyilkos volt!

Mi a véleménye a feleségednek a Joystixről? Egyes zenészek sokszor tudat alatt is próbálnak olyan zenét írni, ami a párjuknak is tetszik.

Na, nálunk ez egyáltalán nem így van. A nejem szerette a Nirvanát, a hajbandákon meg röhög... Nem értem, hogy vehettem el... Totál kivagyok tőle! (nevet)

De legalább a kislányodnak jó ízlése van...

Nyomom neki... Persze, mennek a gyerekdalok, meg a korának megfelelő mondókák, de ha ketten vagyunk itthon, egyből jön, hogy hallgassunk lemezt. A kedvence a kakis lemez, ami egy Sex Pistols-cucc, egy óriási kula van a borítón. A Zodiac Mindwarp egyest szokta kérni, meg persze apa lemezt, a Flying Donuts splitet, ami kijött bakeliten. (mosolyog) Egyébként mindig ő teszi fel a lemezt, kapcsolja be a cuccot.

Akkor megvan az utánpótlás...

Ha az én mentalitásom örökli, es zenélni kezd, nagyon kemény élete lesz! (vigyorog) Biztos, hogy jönnek majd a trendi zenék nála, de örülnék, ha képben lenne, hogy milyen értékeket képviseltek ezek a „régi muzsikák. Mindenesetre a Ramoneshoz már most több köze van, mint a TNT zenekarnak, akik nem átallottak Ramones-pólóban páviánkodni a koncertjükön.

Mikor jön ki a split?

Augusztus végén, és digitálisan elérhető lesz. Augusztus végén, a Zorall-táborban is ott leszünk.

Végül pedig szeretném, ha véleményt mondanál Axl Rose mostani teljesítményéről, különös tekintettel a szügyig gipszben lenyomott koncertjeire.

Na... Hálistennek csak az interjú végén értünk el a nyilvánvaló provokációig! (mosolyog) Ha ezt most nem szúrom el, akkor meg fog dicsérni a szervezőnk, hogy milyen jól nyilatkoztam. Úgyhogy maradjunk annyiban, hogy az AC/DC-ben tízpontos volt, a Guns koncertjein, amiket láttam, szintén maximális teljesítményt nyújtott. Bár szerintem előtte tutira kicserélték az összes hangszálát! (vigyorog)