Valentin Szilvia
2002 legfontosabb lemezei
02. Korn: Untouchables
03. Pain Of Salvation: Remedy Lane
04. DeadSoul Tribe: Deadsoul Tribe
05. Meshuggah: Nothing
06. In Flames: Reroute To Remain
07. Satyricon: Volcano
08. Darkane: Expanding Senses
09. Paradise Lost: Symbol Of Life
10. Stone Sour: Stone Sour
11. Engine: Superholic
12. Soilwork: Natural Born Chaos
13. Testament: First Strike Still Deadly
14. Cadaveres De Tortugas: Incarnation
15. Arcturus: The Sham Mirrors
16. Lux Occulta: The Mother And The Enemy
17. Audioslave: Audioslave
18. Mastodon: Remission
19. Skinlab: reVoltingRoom
20. Rush: Vapor Trails
21 + Dew-Scented: Inwards (ez csak azért plusz, mert a tavalyi listámon szerepelt és a fene tudja végül melyik évet tekintik a megjelenés évének)
Idén számomra az Aebsence hozta az „év lemezét”. Nehéz volt a többit sorrendbe pakolgatni, nagyjából megpróbáltam, mik voltak azok, amelyeket szívesen hallgattam idén (és hallgatni is fogok később is).
Nem mondom, hogy végigbuliztam volna az évet, de azért határozottan javuló tendenciát mutat a koncertlátogatási statisztikám. Jövőre ki tudja mi lesz, ha így folytatom. Az azonban biztos, hogy 2002-ben a Slayer vitte el a pálmát. Egy álom vált valóra, hogy újra Dave Lombardo ült a dobok mögött és valami fergeteges hangulatú koncertet bírtak adni. Jövőre veletek ugyanitt! (halk sóhaj...)
A Summer Rocks idén elég erős felhozatallal bírt számomra, ráadásul három naposra duzzadt. Ráadásul mind a három nap ott voltam. Nahát. A fellépők közül a Dew-Scentednek örültem nagyon, remélem minél hamarabb visszatérnek hozzánk. A Dead Soul Tribe előadása is nagyon megérintett, annak ellenére, hogy hibahegyekkel tarkított fellépést láthattunk. Az a fránya tűző nap... Aztán az In Flames volt még az, aki bivalyerős koncertet adott. Le a kalappal!
A magyar csapatok közül a Superbutt tarolt nálam idén, és annak ellenére, hogy sokat emlegetem, hogy „hangolj Palika!”, az Isten Háta Mögött nevű nem mindennapi formáció kezd bekúszni a szívembe. A Blind Myself sem volt éppen rossz a Summer Rockson. Májusban pedig a Moby Dick visszatérése ébresztett bennem nosztalgikus emlékeket, hehe. Kíváncsi vagyok milyen lesz az új lemez...
És persze nem lehet elfeledkezni a Judas Priestről, a metalok egyik ős-zenekaráról, akik először jártak nálunk, ami elég fura, tekintve a csapat sok évtizedes pályafutását. Ripper egy félisten!
2003-ban remélem rengeteg remek lemez jelenik meg és néhány újabb olyan csapat jön el hozzánk, akik eddig még nem, vagy már igen, de újra és újra jöhetnének...
Tauszik Viktor
2002 legjobb lemezei
01. Rage: Unity
02. Pain Of Salvation: Remedy Lane
03. Transport League: Grand Amputation
04. Lillian Axe: Live 2002
05. Halford: Crucible
06. Jag Panzer: Mechanized Warfare
07. Symphorce: PhorcefulAhead
08. Eighteen Visions: Vanity
09. Dream Theater: Six Degrees Of Inner Turbulence
10. Pro-Pain: Shreds Of Dignity
11. Undertow: Unit E
12. Doomsword: Resound The Horn
13. Pretty Maids: Planet Panic
14. Rush: Vapor Trails
15. Riot: Through The Storm
16. Cadaveres De Tortugas: Incarnation
17. King Diamond: Abigail II - The Revenge
18. Symphony X: The Odyssey
19. Malevolent Creation: The Will To Kill
20. Paradise Lost: Symbol Of Life
Az eddigi elvhez ragaszkodva ezúttal is igyekeztem az év végi összesítésnél a lehető legteljesebb képet adni a műfajról a különböző irányzatok legkiemelkedőbb munkáinak felsorolásával. Erről szólt számomra 2002, ezt a húsz albumot tartom az elmúlt év legelőremutatóbb munkájának vagy legkomolyabb meglepetésének. A helyezések nem jelentenek szigorú értelemben vett rangsort, de mondjuk egy remek koncertélmény meghatározónak bizonyult a végső értékelésnél.
Ha valamiben, hát kitűnő bulikban nem volt hiány az elmúlt esztendőben: csak a fenti húsz csapat közül nyolcat láthattam élőben tavaly! Bécs, Katowice, Balingen, Wacken, Siegen és persze Budapest, Gödöllő... A Dream Theater legutóbbi pesti szereplését ugyan pont feláldoztam egy kétnapos balingeni headbangelésért, de Petrucciékra mindig lehet számítani. Ők is folyamatosan, lemezről-lemezre keresik az új utakat, és mernek eddig feltérképezetlen területekre is kalandozni, akárcsak a fiatal svéd prog rock trónkövetelő, a Pain Of Salvation vagy a kanadai tanítómester, a Rush.
Saját stílusának keretein belül a Pretty Maids szintén igyekezett megújulni, korszerű elemeket beépíteni a jó öreg hard rock muzsikába - nagyszerű eredménnyel! A Paradise Lost fényesen igazolta azt 2002 eleji tézisemet, mely szerint egy újabb modern hangzású, melodikus, de az előzőeknél gitárközpontúbb albummal ismét nagyot robbanthatnak; a Symbol Of Life önmagáért beszél. A hagyományőrző bandák közül jó néhányan ugyancsak emlékezetes alkotásokat mutattak fel, hadd emeljem ki külön az év egyik ígéretét, a korai Manowart és a Candlemasst tökéletesen megidéző olasz Doomsword zenekart.
HC/metal fronton a Pro-Pain régen rukkolt már ki ennyire izmos anyaggal. A Gödöllőn megismert Eighteen Visions és az általam sokszor, de nem elégszer látott hazai CDT aktuális lemezét abszolút haladó felfogás, na meg hihetetlen ötletparádé jellemzi, így aztán nekik is itt az élbolyban a helyük. Nem lehet 100%-ig teljes a kép a legszélsőségesebb irányzatok képviselői nélkül, akik közül ez alkalommal a floridai halálosztag, a Malevolent Creation teljesítményét éreztem a legkiválóbbnak. Azt hiszem, death/black vonalon 2003-ban érdemes lesz még inkább résen lennem... Összefoglalásnak talán ennyi is megteszi és mindenkinek legalább ilyen tartalmas, eseménydús 2003-at kívánok!!!
Tóth "Björn" Balázs
2002 legjobb lemezei
01. Down: A Bustle In Your Hedgerow…
02. Arcturus: The Sham Mirrors
03. Testament: First Strike Still Deadly
04. Dark Tranquillity: Damage Done
05. The Crown: Crowned In Terror
06. Black Label Society: 1919*Eternal
07. In Flames: Reroute The Remain
08. Dew-Scented: Inwards
09. Kataklysm: Shadows & Dust
10. Satyricon: Volcano
11. Terror 2000: Faster Disaster
12. Soilwork: Natural Born Chaos
13. Carnal Forge: Please…Die!!!
14. Meshuggah: Nothing
15. King Diamond: Abigail II - The Revenge
16. Immortal: Sons Of Northern Darkness
17. The Forsaken: Arts Of Desolation
18. The Fallen: Front Toward Enemy
19. Tiamat: Judas Christ
20. Psychoparadox: Reapeiron
Igen, eltelt egy újabb év öregebbek lettünk megint, meg ilyen klisék. Ugyan nekem ez az első évem a Shock!-nál, de rengeteg lemez van még előttem, ami elemzésre vár, és rengetegen kellett átrágnom magam, ami hol felvillanyozott, hol pedig nagy szenvedéseket okozott.
A 2002-es év szerintem szerényebb volt igazán klasszikus lemezekben, mint mondjuk 2001 (gondoljunk csak ugye a Pantera, Slayer, Ozzy, Tool anyagokra), de azért mégis jó érzéssel tölt el a visszaemlékezés. Azért voltak olyan korongok, mint a Down kettes anyaga, ami nálam már alapból az év lemeze díjat kiérdemelte, meg a vadállati Zakk Wylde is jól odasújtott. Az árnyaltabb zenék hívei pedig bátran belekapaszkodhattak az Arcturus mindentvivő technokratikus-elszállás lemezébe (amelyet azonban messze nem övezett akkora underground hírverés, mint eddig) vagy zúzhattak egy nagyot a The Crown mesés Tompás halálverseny lemezére vagy akár a Dew-Scented fifikásabb thrashére, netán végigacsaroghatták a Volcano-t az első nagykiadós black zenekarnak is nevezhető Satyriconnal.
Ja, bocsi majd kifelejtettem a zseniális Dark Tranquillity és Kataklysm lemezeket, ha már dallamosabb zúzásról van szó. Bár igaz másképpen zúznak. Na azért mindent nem említek meg, hiszen fentebb olvasható a lista mi tetszik még. (TESTAMENT!!! Bár nem igazán sorlemez, de az első két albumnótái újravéve, valami hatalmasat ütnek, dobtam is egy hátast. Viszlát a No Mercy Festen!!!)
Persze voltak csalódások is: ugyan a listámon szerepel, de messze nem vagyok teljesen elégedett a Soilwork teljesítményével (viszont a Terror 2000 az igen az most nagyon bejött!!! Hallod, Speed?!), az In Flames elsőre szintúgy csalódás volt, de mivel a számírásból még mindig mestervizsgát tennének, ha kellene, azért csak befurakodtak egy elég előkelő helyre. Meg szerintem gyengébb a Lock Up lemeze is elődjénél (nem énekhangban, hanem számokban).
Ezek a Top 20 helyezések egyébiránt csak amolyan költői dolgok, az első három az úgy nagyjából igen, az oké, de a többi… aki hülyének néz, annak ajánlom; próbálja csak meg összeállítani a sajátját!!!
Volt egy pár új felfedezettem is: újra felfedeztem a Tiamatot például. Az utóbbi két albumukban nem nagyon találtam kapaszkodót, de a Júdás Krisztus - igaz máshogyan - de megint nagyon közel állt hozzám. Aztán volt még egy svéd banda, akik tökéletes In Flames-copy zenéjükkel ugyan nem “kérődztek” föl listámra, de nem telik el hét, hogy ne tennék föl egy két számot a The Bitter Selfcaged Man lemezről. Akkor nagyot zúz a The Fallen lemeze is, bár ide mindenképpen beutalnám Peter Dolving ex-The Haunted frontembert. Ami nagyon-nagy felfedezés volt idén számomra; az a szerb underground scene. Hihetetlen bandák mozognak ott a totál ismeretlenségben, jelzésképpen kitettem a Top 20-ra a Psychoparadoxot (de egy-két név még: May Result, Sacramental Blood, Amon Din, Murder)
Koncertekben mi más lenne a nyerő, mint a Slayer, de csak tiszteletből, ugyanis véleményem szerint precizitásban, live soundban, és előadásban jól lenyomta őket az In Flames a Summer Rockson. Apropó SR! Hihetetlen erős összeállítást sikerült összehozni főzenekar szinten, de sajnos nem éreztem ugyan ezt magyar bandák tekintetében.
Nagy buli volt Szigeten is, itt a Kreator ill. az Amorphis mellett a hazai Korog, és a Newborn hengerelt nagyot számomra. Az erős mezőny meg is látszott ezen fesztiválok közönségén. Akik viszont nem tudom, hol vannak a kisebb underground bulikon. Nem tudom, hogy tudják a magyar rockerek elfelejteni, hogy milyen élmény bír lenni, felfedezni egy ismeretlen zenekart, akit nem valami média nyomására ismersz, meg hanem te magad fedezed fel őket magadnak és rejted el őket a szívedben. Na hagyjuk a Kozsós szöveget… remélem, lesz egy pár buli, ami megmozgatja a lusta seggeteket (elárulom: lesz!!!).
Persze akadtak kivételek pl. Deicide, ami valami félelmetes underground ünnepé fajult. Na, én nem ezt választottam aznap, hanem a Dark Tranquillityt, akik jóval szerényebb nézősereg előtt fantasztikusan katartikus koncertet adtak. Ja, apropó “aznap” (hehe) nagyon sok koncert volt idén nálunk, aminek csak ugyan töredékét láttam a vékony pénztárca miatt, de a végén még valami Metal Mekka lesz itt koncertszempontból. Ámen!
Rock On!
Pfleger Bea
2002 legjobb lemezei
01. Halford: Crucible
02. Star One: Space Metal
03. Avantasia: The Metal Opera Pt. 2.
04. Sentenced: The Cold White Light
05. Therion: Live In Midgard
06. Manticora: Hyperion
07. Dark Tranquillity: Damage Done
08. Thyrfing: Vansinessvisor
09. Sinergy: Suicide By My Side
10. Nightwish: Century Child
