Az amerikai Dog Eat Dog eddig sem a komor, agresszív hangulatú muzsikáról volt híres, hanem a vidám, bulizásra ingerlő, életigenlő mentalitásról, amit zenéjükben is kiválóan prezentálnak. Legfrissebb albumuk is erről szól, csak sokkal színesebben, mint eddig bármikor.
megjelenés:
1999 |
kiadó:
Roadrunner / MusiCDome |
pontszám:
8 /10 Szerinted hány pont?
|
Pillanatok alatt elfújták a szürke "gondfelhőt" a homlokomról, még a nap is kisütött kint (de tényleg!), és kedvem támadt lezúdulni egy hegyről valami kellemes kis erdei úton a montimmal. A relatíve keményebb Gangbusters után a szaxis, és fülbemászó refrénnel rendelkező slágeres Expect The Unexpected csábít a táncparkett felé. A remek refrének egyébként fő jellemzői a nótáknak, a sokszínűség mellett. Szinte minden dal más és más, és nem csak zeneileg, hanem hangzásban is igazodtak az egyes darabokhoz. Még a reggae ösvényeire is betévedtek a fiúk némiképp - Big Wheel. Sőt, a One Day egy színtiszta hip-hop dal, nulla metallal. Bármelyik feka albumon helyet kaphatna.
Az Amped rögtön beleragad a fülbe, az biztos. Ráadásul annyi zenei csemegét csempésztek bele a srácok, hogy sokadik fülelés után is fel lehet fedezni egy zsáknyi érdekességet, finomságot, bár biztosan lesznek olyan fanyalgók akik szerint ez a lemez nem harap. Na és? Nem minden a dzsi-dzsi...