A német Evereve a gótikus/dark rock ösvényein jár, s a Regret immáron a 3. albumuk. Ha esetleg valaki még nem hallott volna róluk, és kedveli a Cemetary, régi P. Lost, Sisters Of Mercy és tsai féle vonalat, akkor jól nyissa ki a fülét, mert a csapat idei lemeze a műfajban egy igen markáns alkotás.
megjelenés:
1999 |
kiadó:
Nuclear Blast / MusiCDome |
pontszám:
8 /10 Szerinted hány pont?
|
A dalok kivétel nélkül fogósak, monumentálisak, dallamosak, lüktetnek és persze fájnak. Az elektronikus ketyerék kellemes kiegészítői a nótáknak, és nem kell tartani attól, hogy a csapat átmegy Depeche Mode-ba... A leginkább megkapó nóták számomra a nyitó Misery's Dawn, a Fall Into Oblivion, a Redemption és a Passion And Denise voltak. A korongon The Eclipse Of The Seventh Sun címmel egy monumentális instrumentális nótát is rögzítettek, mely egy kevés Jean-Michel Jarre hangulatot is magába foglal, sőt, a Where No Shadows Fall elején is fel lehet fedezni a francia szintivarázsló világát.
Az örökzöld House Of The Rising Sun sem hallottuk még gót metalos megközelítésben, most megtehetjük, méghozzá kétszer is, mert zárásként ennek a feldolgozásnak még egy változatát hallhatjuk. Ez az egyetlen hiba a lemezen, sokkal szívesebben hallgattam volna inkább egy saját nótát, mint ezt a kismilliószor hallottat. Nos, az Evereve a műfajt nem újította meg, de korrekt, remek dalokkal telepakolt albumot készített.