Észak-Írország ködös partjairól jött ez a jó kis EP, amit először demónak néztünk, de nem. Ahogy indul az első dal, kegyetlen death metal skatulyába kezdtem beletuszkolni a csapatot, aztán egyszercsak elkezdett énekelni az ember, meg jöttek mindenféle lassulós, akusztikusabb jellegű részek. Nocsak.
Aztán persze visszakeményedtek, mint az ezer éves műgumi, és folytatták ezt a kettősséget a második dalban is. Fura keverék, de nem rossz! Éppúgy hallani benne a halálmetál gyökereket, mint a dallamosabb power bandák, például az Iced Earth hatását. Ha a Jason nevű vokalizátornak karakteresebb hangja lenne, azt hihetnénk, valami korai Iced Earth kiadatlannal találkoztunk. Nem rossz egyébként az az énekhang, csak semmi extra. Ének is van, hörgős üvöltözés is akad helyenként. VSz-t a megboldogult Mindfeedre emlékezteti az egyik rész például.
Jó pár válogatáslemezes szereplés és két demó után vették fel ezt a szösszenetet. Kíváncsi leszek, mikor lesz lemezük, sokkal rosszabb bandák már jóval hamarabb elkövetnek teljes lemezeket, pedig inkább a HFC-re férne már rá egy ilyen korong. Akkor talán a felvétel minősége is jobb lenne, talán ez az egyetlen igazán kifogásolható pont ennél az EP-nél ugyanis. Kicsit puffog az egész, furák a dobok, meg kissé tompák a gitárok, de lehet, hogy csak a szőrös szívem beszél belőlem, mert tulajdonképpen tetszik, amit hallok.
Hiteles, ez a legjobb szó arra, amit csinálnak. Simán beállhattak volna valamilyen trend mögé, játszhatnának 100% halálmetált vagy 100% powert, ők viszont nyomják, amit épp hoz a feeling, és látám, hogy ez jól vala így. Adék is neki 8 pontot legott.
