Split cd, két hardcore zenekarral. Mondtam már, hogy nem szeretem a split cd-ket? Nemtom, de valahogy jobban esik, ha egy korongon egy zenekart tudok meghallgatni, bár nyilván vannak ennek gazdasági előnyei, meg hagyományai is. No sebaj.
megjelenés:
2003 |
kiadó:
Lifeforce |
pontszám:
Liar: 8,5 / 10
Sunrise: 7,5 /10 Szerinted hány pont?
|
A Liar az első a cd-n, négy dallal. 1995 óta léteznek, sXe zenekar, ráadásul az infólap szerint egyike az elsőknek, akik a metalt vegyítették a hardcore-ral. Ez elég jól sikerült nekik, amit ez a négy dal is remekül prezentál. Súlyosak a riffek, nem kevés helyen enyhén szólva slayeresek. Ettől azért dallamosabb témák is felbukkannak a gitárokon, a harmadik dal (Omega) pl. teljesen összetett témailag, ez tetszett a legjobban a négy tétel közül. Headbanger fejek is simán megkedvelhetik őket, sőt. Ahogy nézem a zenekartagok is inkább a hagyományos metalzenekarokat említik meg kedvenceik között, szóval nem kell csodálkozni semmin. A vokalista tipikus hc-s üvöltéseket produkál, szövegei társadalomkritikusak, amin szintén nem csodálkoztam el. Ja és a dobos is ügyes, hm... Ezek után kíváncsi lettem teljes lemezre is.
A Sunrise lengyel csapat, máris sokkal dallamosabban nyitnak, mint a Liar tette. Mondhatni göteborgiasan. Mindamellett vehemensen. Nem rossz! Sajnos róluk semmit nem sikerült kiderítenem, lévén lengyel nyelvű az egész honlapjuk. Ahogy hallgatom ezt a három számot, felvetődik bennem a gondolat, hogy ha északabbra születtek volna, mennyivel előrébb lennének. Full dallamos az egész, a kiabálás ellenére, sok gitárszólóval. Hangzásban nem üt annyira, mint egy svéd zenekar mondjuk. Bár ők metalosabbak, mint a Liar, ennek ellenére az első banda jobban tetszett. Ide még egy kis ötlet elkelne, de azért nem rosszak.
A borítón látható koponya ellenére kellemes kiállítású a cd, ismerkedésnek nem rossz.