Aki véletlenül átaludta volna a nyolcvanas éveket és a hajbandákat és mondjuk a kilencvenesekben lépett be a rockzenei életbe, valószínűleg most csak néz, mint az a bizonyos borjú: ki a fene az a Lita Ford? Nos, hősnőnk gitáros-énekesként jelentetett meg lemezeket, a legsikeresebb korszaka a nyolcvanasok második felére esett, '83 óta hat stúdiólemezt hozott össze - több vagy épp kevesebb sikerrel.
megjelenés:
2003 |
kiadó:
SPV / Record Express |
pontszám:
4 /10 Szerinted hány pont?
|
A lemez címe a legsikeresebb felvételek élő interpretálására utal, ennek ellenére egy "exkluzív stúdiófelvétellel" indul, amiben nem túlzottan találtam nagy újításokat, szabvány glam nóta, van neki verzéje meg refrénje, annyesz. No, ezek után elindul a koncert is, itt az első tanulság: jól kell bemikrofonozni a közönséget! Olyan vérszegény tapsikolással indul a buli, mintha mondjuk a nyírettyűhalmosi talponállóban lenne a fellépés. Aztán egy olyan elbaltázott hangzással nyit a zenekar is, hogy - teljesen komolyan - megnéztem, nem akadt-e ki a membrán a hangszórómban! Szabályosan torz a felvétel, a pergőn szerintem elszakadt a sodrony, csak a kutya sem vette észre, a gitár cincog, bőgő nincs... Egyedül a vokálok vannak rendben.
Gyerekek, ez büntetés - főleg, mert én igenis szeretem a hasonszőrű hajzenéket! Az előadás végül is profi, gondolom, Lita és társai húsz év alatt végigtúrtak pár ezer színpadot, a többszólamú vokálok sütnek végig, de az egész valahogy elmegy mellettem. Az olyan középtempós slágerek, mint a Black Widow vagy a Hungry mellett elővezetnek pár lírát is, amik szerintem egy fokkal jobban állnak Lita hangjának, szerepel itt a Close My Eyes Forever is például, amit annak idején Ozzy mesterrel duettelt el a szőkeség. Sajnos itt nincs vele a Madman, de nekem mégis ez a kedvencem a lemezről.
Na, ide jön a konklúzió. Nem ezt a lemezt fogom mutogatni, ha a jó hard rock koncertet akarom illusztrálni... Hallottam anno pár suttyomban rögzített Winger vagy Tyketto élő felvételt, na, azokat szerezze vissza nekem valaki, mert azokban megvolt az a dög, feeling meg mindenféle, ami kell egy igazi rocklemezhez, és ezen a lemezen bizony nyomokban sincs jelen. Sajnálom, szőke rockistennő, ez csak egy négyes.