1993-ban, Norvégiában alakult death banda, mely később black metalba nyergelt át, mit megtűzdelt a mostanában oly divatos heavy metal elemekkel (már megint...). Ezt jól is teszik, mert nem lett belőlük tucatbanda, hanem hangulatokban gazdag albumot tettek le az asztalra újfent.
megjelenés:
1998 |
kiadó:
Century Media / MusiCDome |
pontszám:
9 /10 Szerinted hány pont?
|
Tettek?! Egyetlen ember jegyzi az összes zenét és szöveget, méghozzá Galder, azaz Thomas Rune Anderson, kivéve a dobtémákat, mert azokat maga Gene Hoglan (Strapping Your Land, Dark Angel, Death) dobolta fel. Az albumot a svéd Sunlight Stúdióban rögzítették, Thomas Skogsberg segédletével, ezek után nem is lehet egy szava sem senkinek a hangzásra!
Az első - még black hatású nóta után egy akkora kő-metal riffel indít a The Dream Ghost, hogy nem tértem magamhoz! Tuti koncertnóta. Ahogy aztán szépen sorban megszólalnak a nóták, annyira távolodnak a black metaltól és közelednek a heavy metal felé, kivéve az atmoszférikus billentyűket, és a brutális vokalizálást, ami egyáltalán nem üt el a klasszikus zenei megoldásoktól. A Captives Of Humanity már olyan teátrális dallammal kezd, hogy az Iron Maiden is megirigyelné! Ráadásul a bombasztikus befejezésért sem kellett a szomszédba menniük. Még galoppozást is hallhatunk a God Of Impiety c. tételben, itt már tényleg csak Galder károgása emlékeztet a black múltra. És milyen jók a billentyűs részek is! A végére - The Servant - már színtiszta heavy metal lett, kissé durvább énekkel. Érdekes, amit a klasszikus metal zenekarokban nem nagyon tudok meghallgatni, az itt kifejezetten tetszik. Sőt! A már rengetegszer hallott riffek itt új köntöst, új értelmet nyernek.
Nem árt frissíteni a stílusokat, még ha ezt az ortodox black rajongók biztosan utálkozva olvassák is, mert szerintem csak a műfaj szélesítésére, épülésére szolgál ez és a hasonló albumok sora. '98 legjobbjai között tartom számon ezen művet is.