Shock!

A P. Mobil ötvenéves jubileuma, mondhatni, kapóra jött egy rég aktuális újrakiadás megvalósítására is. Nem túlzás, lévén a harmincéves évforduló táján történt a korai Mobil-lemezek első hivatalos CD-s megjelenése, ami máig az egyetlen is, annak meg immár húsz éve, szóval nagyon is ideje volt már a dolognak. Anno a Hungaroton által kihozott verziók hiánypótlók voltak – a régi vinyl kiadásokból természetesen még ma is bőven lehet találni, de akkoriban az a formátum még messze nem élte reneszánszát, a CD viszont nagyon is ment, mostanra viszont azok már csak börzéken, meg aukciós felületeken érhetőek el, nem is feltétlen baráti áron. Lóránték már az első körben is kihasználták a formátum adta lehetőségeket, és mindenféle archív demókkal felturbózva maxolták ki a dolgot, ugyanakkor a P. Mobil nem lenne a P. Mobil (avagy Lóránt nem lenne Lóránt), ha mindezt most csak úgy megismételték volna, csak mert az akkori széria már elkopott a boltokból.

A Grund neve a magyar kiadói palettán számomra egyenértékű a mindenkori minőséggel, ettől a szériától is jót vártam, és nem is kellett csalódnom, sőt, e tekintetben a mostani újrakiadás rá is tudott fejelni elődeire. Maga a három klasszikus album aligha igényel külön bemutatást (avagy pont, hogy de, csak nem itt, hanem jóval alaposabban, a Klasszikushock keretén belül kell majd megtörténnie ennek), a magyar rock megkerülhetetlen alappillérei. Ezúttal mindhárom kiadvány igényes, dupla digipak verziót kapott, vaskos, fotókkal zsúfolt booklettel, alapos „fülszöveggel", a hanganyaguk pedig korszerűsítésre került Rozgonyi Péter értő kezei által, ami már önmagában ad egy pluszt. Ugyanakkor a Grund valóban a kiadványok hóna alá nyúlt, nem szimplán lemásolta a húsz évvel ezelőttieket.

Az igazi kincseket a bónuszként a Magyar Rádió archívumából előásott archív anyagok jelentik. Ez kapásból két teljes koncert felvételét jelenti. A Mobilizmo mellé egy 1981 májusában, a Heavy Medal mellé egy '82 februárjában adott fellépés teljes anyaga került (mindkettő a Kertészeti Egyetem klubjából), amelyek azon túl, hogy ilyen minőségű archív élő anyagokkal eddig nem igen találkozhattunk, egyéb érdekességeket is rejtenek. A teljes Honfoglalás szvittel például, tokkal-vonóval, aminek akkor még mindig közel két éve volt az albumos megjelenésig, vagy ott a Lőj rám, ami ebben a Vikidál Gyula által megálmodott formában nem is került lemezre, utóbb Billy, a kölyökként rögzítették stúdióban, miután a Zeffer/Schuster páros újragondolta. A korszak kiváló lenyomata mindez, tűpontosan visszaadja az ereje teljében lévő zenekart.

A Honfoglalás bónuszlemeze számomra azonban még ezeknél is izgalmasabb, úgy is, hogy ott a plusz anyag egyik fele a P. Mobil-kislemezek hat dala, amelyek már a húsz évvel ezelőtti verziókra is felkerültek. Ezeken túl viszont előásták a Rádió archívumából az összes fennmaradt stúdiófelvételt is, amelyek a kiváló keverésnek köszönhetően talán minden eddiginél jobban rávilágítanak az egyéni teljesítményekre, hogy milyen kiváló zenészek is voltak ebben a zenekarban (Kékesi Bajnok játékát így hallani külön öröm!). Hogy a korszak lenyomata teljes legyen, a Honfoglalás szvit azon stúdióverziója is idekerült még, amelyen már végig Tunyó énekelt (és ami eddig kizárólag a Stage Power dupla válogatáson volt hozzáférhető).

Ha újrakiadás, azt így érdemes megvalósítani. Tízpontos lemezek, tízpontos különlegességek!