Kellemes barokkos intróval kezdődik a CD, majd szélvész sebességű szimfonikus black metallal folytatódik fenti csapat bemutatkozása. Csak ne lenne a gitárnak ilyen jellegtelen, színtelen hangja... Két nóta (Purgatory, Evocation Of Sitael) szövege oroszul (!) íródott, bár ezt úgysem lehet érteni a károgásban, akár hottentotta is lehetne.
megjelenés:
1999 |
kiadó:
Last Episode / Nephilim |
pontszám:
6,5 /10 Szerinted hány pont?
|
Akadnak kifejezetten kellemes pillanatai a korongnak (Under The Sunshield, Purgatory), a nóták változatosak, sok váltással mind ritmikailag, mind témában, majd valahogy a lemez végére lendülnek be (nem tempóban, minőségben) Utolsóként King Diamond előtt tiszteleg a csapat a Welcome Home feldolgozásával (ki sikítozik itt?) és egyből kiviláglik, hogy a mai dallamosabb black csapatok azért sokat köszönhetnek King Diamondnak.
Egy jobb hangzás azonban sokat dobna az anyagon. A műfaj iránt érdeklődők tehetnek egy próbát a csapattal, de vannak ennél sokkal jobbak is a piacon.