A koncert (lásd a megfelelő rovatban) előtti, illetve utáni ereklyegyűjtés során nem hagyhattam ki a svédek idei anyagát sem. Két évvel a Pavement Musicnál kihozott Satanic Panic lemez után saját kiadásban jelent meg ez az öt számos (plusz intro és outro), roppant ötletes kivitelezésű digipack CD, egyrészt a rajongók éhségét csillapítandó, másrészt hátha valami jobb kiadó ráharap...
megjelenés:
2002 |
kiadó:
szerzői kiadás |
pontszám:
10 /10 Szerinted hány pont?
|
A fő csapásirány nem tér el jelentősen a Satanic-étól, bár a stoner/doom jegyeket a régebbi időkhöz képest itt lámpással kell keresni. Vannak viszont lüktető, groove-os középtempók és mélyen dohogó, öklelő riffek dögivel. Hogy nagy vonalakban érzékeltessem a különbséget, visszaszorultak a Kyuss, Down, Cathedral hatások, előtérbe került a Prong, a Tool és a Pantera. Az első dal, a Lobotomico tulajdonképpen egyenes folytatása pl. a Neckdraft vagy a Psycho Connected nótáknak a hármas albumról és Tony Jelencovich énekest már itt ezer különböző stílusban hallhatjuk. A Disconnect Massconnect új, eddig szokatlan színt hoz: a versszakok alatt Tony fájdalmas, elgyötört hangon adja elő a szöveget, a gitárszólót pedig a "Disconnect Massconnect" és "Stick it in, plug it in" sorok ismételgetése vezeti fel. Nem hiányoznak azonban a melodikus énektémák és a pszichopata üvöltések sem, a refrén pontosan ezek kontrasztjára épül. Az egész korong csúcsa számomra az El Gordo címet viselő tétel. Megint csak tipikus Transport League, de megvan benne ugyanaz a húzóerő és pozitív energiatöltet is, mint mondjuk a legkirályabb Rich Ward szerzeményekben vagy a (főleg újabbkori) Machine Head "slágeresebb" nótáiban. Refrénje Tony egyik eddigi legérettebb, legkimunkáltabb dallamát rejti és Adam zajos/wah-pedálos szólója ugyancsak tízpontos!
A panterás főriffel ellátott Slack, Wrist, Smack annyira kettyós énekmegoldásokkal vág arcul, hogy a hörgős refrén vagy a dallamos lezárás ezek után tök mindennapos jelenség... A Safe (Houdini) pedig ismét olyan, mintha a Satanic-ről maradt volna le és gyanítom is, hogy azokkal a számokkal nagyjából egy időben készülhetett.
Átkozottul jó anyag, kár, hogy ilyen rövid! Summa summarum, zeneileg nem történt drámai fordulat a csapat életében, ugyanakkor a tengerentúlon is felnőtt mára egy zenész-generáció, amely elsősorban a Pokoli Cowboyok és az újra aktív Tommy Victorék hatására fogott a kezébe hangszert...