Shock!

A germán mágusok teljes elánnal indítanak legújabb albumokon, mely igen impozáns külsővel rendelkezik. Van itten kérem bárányszelíd farkas, óriáskélgyó, vámpírfogú szörnyeteg, valamint trónján ücsörgő, félszemű, ősz apó - feltehetően a bölcs Odin maga.

A fiúk nem sokáig tétováznak, az első másodpercben arcunkba kapunk egy olyan vokált, amitől a fal adja a másikat... A mjuzik véges-végig speedes, nagyon dallamos power. Az album elkészítésénél nem kisebb név segédkezett, mint Piet Sielck, aki nélkül lassan már nem lesz német klasszikus metal album...

Ami a felpörgetett tempókat, a király melódiákat, valamint a lélegzetszegő vokálokat illeti, a banda nem sok kívánnivalót hagy maga után, ez már tuti. Bombasztikus nóták sorjáznak egymás után, eszement sodrásuk némely Blind Guardian nótát juttatja eszembe. De ilyesfajta felturbózott, tömény-fenséges kórusok még Hansiék háza táján is csak ritkán fordulnak elő... Arról nem is beszélve, hogy a dalnok Sven D'Anna magas fekvésű, tiszta, erőteljes hangja is merőben eltér Hansi repedtfazék orgánumától.

Olykor levegőhöz is jutunk szerencsére, e pihegős perceket olyan nóták hozzák meg számunkra, mint a középtempós Dead Hope, a Dark God, vagy éppen a fenséges-lassan hömpölygő Hall of Odin, melyek cseppnyi Manowar életérzést is hordoznak magukban, de szerencsére ez a gondolat valóban csupán átvillan időnként a hallgató elméjének egy eldugott zugában s nem válik zavaróvá...

Vérbő himnuszok, első hallatra is lenyűgöző nóták dübörögnek egyre, nincs gyenge pont. A srácok kétségtelenül profik a maguk zenei világában, teljesítményük elismerésre méltó úgy a nóták megírása, mint előadása terén. Nem lenne rossz élőben is meghallgatni, mit tudnak, mert ha négyen, a csupasz hangszerekbe és mikrofonokba kapaszkodva nagyjából visszaadják ezt a hangulatot és hangzást, akkor le a tollas kalpaggal!

Germán power hívőknek mélyen ajánlott.