Kölyökkoromban nagy tisztelője voltam Schenker mesternek, mind egyéb bandáit, mind az MSG-t tekintve. Ő volt az első olyan általam hallott német zenész, aki nem azt a tipikus, kocka-német zenét nyomta mint honfitársainak legtöbbje akkoriban.
Egyéni stílusa volt, fogós dalai, szóval szerettem, amiket csinált.
Persze az is tény, hogy az utóbbi időkben már kissé (na jó, nagyon) elment a fülem mellett Herr Schenker munkássága, vagy én nőttem "följebb", vagy a szőke gitáros fásult meg kicsit.
Ezt a lemezt, melyet a számomra eddig ismeretlen Amy Schugar énekesnővel hozott össze, szintén nem úgy fogom emlegetni, mint az albumot, mely visszatérített Schenkerhez.
Itt van először is Amy, aki egy nem rossz, de nem is kiemelkedő rock-hanggal megáldott, már nem egészen mai keltezésű hölgyemény: Hallgatom, de semmi hatása: női énekesektől bizony sokkal több érzelem, hajlékonyság lenne elvárható. Korrektül el van énekelve minden nóta, de semmi plusz, semmi olyan, ami megfogna. Még a hölgy látványa sem.
Másrészt, itt van Schenker bácsi, aki zeneszerzőként az összes dalt (szám szerint nyolcat) jegyzi. Hááát... Csúnyán átlagosak. Majd' húsz éves a Perfect Timing, de fényévekkel jobb nóták vannak rajta, mint itt. Pedig azóta ugyebár nemesednie kellett volna, mint a jó bornak. Oké, vannak szép harmóniák, tonika, domináns, szubdomináns, de a vége akkor is csak nyolc átlagos amerikaias rockdal, semmi több. Ráadásul a valaha iránymutató, stílusteremtő gitározás kvint-tologatássá és iskolás szólók "játszogatásává" szürkült.
Persze lehet, hogy végleges formájukban majd ütnek ezek a dalok, hiszen hallatszik, hogy ez bizony tényleg egy demó, a keverés esetleges és erőtlen, a dobok a barázdaretkesi punkbanda garázsdemóján is szebben szólnak, az ének meg túlzottan elöl szól, ráadásul csontszáraz, azért elkélt volna egy zengető vagy egy delay itt-ott... Az még jó hangok esetén sem árt, hát még itt.
Vannak itt-ott megvillanó jobb momentumok (például a Love And Danger lehetne egy ütős slágernóta, de ahhoz lendületesebbre és élőbbre kellene hangszerelni), de nagyon remélem, ez a demó tényleg csak demó, tehát sok-sok fejlődés vár a dalokra, az előadásmódra, meg úgy egyáltalán, az egész produkcióra.
