Július 19-én jelent meg a Deep Purple új nagylemeze, amely most hivatalosan végighallgatható. Az album az első a sorban Simon McBride gitárossal, és a =1 címen fut.
2020-ban jelent meg a Deep Purple legutóbbi albuma, a Whoosh!, és pénteken, az earMUSIC gondozásában most a folytatás is megérkezett =1 címmel. A legutóbbi anyag megjelenése óta persze igen lényeges változás történt a csapatban, hiszen több mint negyedszázadnyi közös munka után Steve Morse gitáros távozott közülük, hogy rákbeteg feleségét ápolhassa. Az új albumon már a helyére érkezett Simon McBride gitározik, a produceri feladatokat pedig ismét Bob Ezrin látta el.
Az új albumra az alábbi dalok kerültek fel:
01. Show Me
02. A Bit On The Side
03. Sharp Shooter
04. Portable Door
05. Old-Fangled Thing
06. If I Were You
07. Pictures Of You
08. I'm Saying Nothin'
09. Lazy Sod
10. Now You're Talkin'
11. No Money To Burn
12. I'll Catch You
13. Bleeding Obvious
Az album alább teljes egészében, hivatalosan végighallgatható. A turné ezúttal Észak-Amerikában startol. A Deep Purple tavaly hazánkban is fellépett.
Hozzászólások
Sokkal inkább Purple, mint kb a Perfect Strangers óta bármi tőlük. Legalábbis első hallgatásra.
Kor szerint már régen (79, jövőre 80! :)), ahogy Gillan és Glover is. De a kérdés gondolom inkább a hozzáállására vonatkozhatott. Nos, aszerint is lélekben már tuti, hogy az. Látszott ez már a ,,legutóbbi" Rainbow összeállításon is, ha pl. megnézzük a dobos és basszeros személyét. Nem igazán akar már (elég régóta) Ŕitchie semmit a rockzenétől, ez a nagy helyzet.Csendre és nyugalomra vágyik.
Nem értem a fanyalgást, ezt az albumot bátran oda lehet tenni az utóbbi 30 év tényleg legjobb két lemeze (Purpendicular, Now What?!) mellé.
Tőlük már nem is kell korszakalkotó remekművekre számítani. Ők már bőven megtették a magukét 50 évvel ezelőtt és szerintem becsülendő hogy még mindig nyomják. Kellemes örömzenélés amit csinálnak már vagy 30 éve, de azt elég korrektül. Nem mondom hogy mindig minden tökéletes náluk úgy albumon mint élőben, de igazából nem csináltak még olyat amire az ember azt mondaná hogy rossz vagy vállalhatatlan.
A koncertjeik is még mindig tök rendben mennek le és az albumaikkal sincs komolyabb gond, csak kell hozzájuk egy adott hangulat. Ha csúnyán szeretnénk mondani nevezhetjük tipikus öregember zenének hiszen öregemberek készítik öregembereknek de a zenészi teljesítményükb e még mindig nem lehet belekötni az biztos. Örömzenélés a lehető legjobb és legszerethetőbb formában - szerintem.
Már csak koromból adódóan sem szólt soha nekem a Deep Purple de ha épp olyan a hangulatom simán meghallgatom a régi és az új dalaikat is egyaránt. Az ő korosztályukból egyedül Arthur Brown tudja még ezt elérni manapság.
(Amúgy vicces de az új Purple és az utolsó Brown anyag zeneileg annyira hasonló hogy ha keverje játszanának nekem dalokat róla nem biztos hogy mindig meg tudnám mondani ki játszik épp. :D )
Sőt ha úgy nézzük a Perfect Strangers volt talán az utolsó igazán meghatározó lemezük.
Azért nem szenvednek annyira, mint a Bon Jovi de olyan sok már bennük sincs sajnos...