Első amerikai turnéjára indult nemrég az iraki Acrassicauda zenekar, amely még Szaddám Huszein diktatúrája alatt jött létre 2001-ben, és a Heavy Metal In Baghdad című dokumentumfilm révén vált világszerte ismertté. A négyesfogat tavaly jelentette meg debütáló EP-jét, az Only The Dead See The End Of The Wart, és hamarosan megkezdik a munkát első nagylemezükön.
Az Acrassicauda (a képen a csapat háromnegyede James Hetfielddel) mindösszesen hat koncertet adhatott Irakban, mielőtt elhagyták volna az országot, és Marwan Hussein dobos szerint ezek is meglehetősen veszélyesek voltak. „A közönség minden tagját átvizsgálták, aztán mi is sorra kaptuk a fenyegetéseket. Egy csomóan leamerikaiztak minket, amiért nyugati zenét játszunk... Ha folytatni akartuk, mindenképpen el kellett hagynunk az országot", nyilatkozta a dobos a The Ionia Sentinel-Standardnek.
A banda fő korai hatásai a Metallica, a Slayer, az Iron Maiden és a Rage Against The Machine voltak. „A zene maga után vont egy bizonyos életstílust is, és emiatt emberileg is elég nehezen értettünk szót azokkal az emberekkel, akik az otthoni helyzetben nőttek fel. Minden a háború jegyében zajlott, és elértünk arra a pontra, hogy az egyetlen kiutat a metal jelentette számunkra. Nem terveztük, hogy metalt fogunk játszani, egyszerűen így alakult, és komoly kihívást jelentett. Észre kellett vennünk, hogy egy olyan stílusban mozgunk, amiről senkinek sem volt a leghalványabb fogalma sem. Az egész színtér roppant underground volt, mindenki ismert mindenkit. És senki sem beszélt a dologról, hiszen tiltott tabu volt: mindenki az ördög zenéjeként tekintett a rockra. Ez az egész arrafelé nem valami olyasmi, amiről szót váltanál másokkal..."
A csapat 2006-ban hagyta el Irakot az állandó erőszak és az őket ért folyamatos atrocitások miatt. Először Szíriába mentek, ahonnan azonban 2007-ben kiutasították a menekülteket. Ekkoriban készült a bandáról a Heavy Metal In Baghdad dokumentumfilm is. „Pár bulit játszottunk ott, de semmiféle nyugati zenének nem létezett színtere, így a rocknak és a metalnak sem. Utána Törökországban, Isztambulban éltünk vagy másfél évig", emlékezett vissza Marwan. Itt látták élőben életük első nyugati zenekarát is a Testament képében, és akkoriban maga Alex Skolnick is elismerően nyilatkozott az Acrassicauda súlyáról és őszinteségéről. A csapat végül 2008-ban kapott menekültstátuszt az Egyesült Államokban, és idén májusban végre megkezdték első amerikai turnéjukat is. Ügyeiket egyébként ma már Skolnick menedzsmentje intézi.
„Egy rakás metalos állandóan a halálról, a rombolásról és a háborúról akar beszélni, mi azonban közvetlen közelről láttuk mindezt, és korántsem olyan mulattató vagy menő, mint azt sokan gondolnák", mondta Marwan. „Számunkra mindez élet és halál kérdését jelentette, amire roppant komolyan és személyesen tekintünk. Ott voltunk, láttuk, amit láttunk, és ezt juttatjuk el az emberekhez a zenénk, a szövegeink és a koncertjeink által. A színpadon tényleg háború lesz."
A zenekar hamarosan nekilát az első album munkálatainak.