A Nuclear Blast Entertainmenthez szerződött a Machine Head, akik már október végén stúdióba vonulnak, hogy elkészítsék következő nagylemezüket. Ez lesz a banda történetének első albuma, amelyet már nem a Roadrunner gondoz.
A világ egyik legnagyobb metal kiadójától a világ másik legnagyobb metal kiadójához szerződött a Machine Head. Miután Robb Flynnék számtalan céggel tárgyaltak, végül a Nuclear Blast nemrég létrehozott amerikai kiterjesztésével, a Nuclear Blast Entertainmenttel állapodtak meg. A döntésben nagy szerepet játszott, hogy a céget Monte Conner, a Roadrunner egykori legendás A&R guruja igazgatja, aki a ’90-es évek elején először leszerződtette a csapatot, majd a 2000-es évek elején, első szerződésük lejárta után igen küzdelmes hónapok után ismét leigazolta őket a céghez. „Monte Conner húsz éve hisz a Machine Headben, és ez a hite sosem ingott meg”, mondja a megállapodásról Robb. „Nagyon büszkék vagyunk, hogy ismét vele az oldalunkon dolgozhatunk. Amikor tavaly meglátogattam a Nuclear Blast központjait Németországban és Los Angelesben, a hangulat és a szellemiség a régi roadrunneres időket juttatta eszembe: azt a korszakot, amikor az olyan bandák, mint az Obituary vagy a Sepultura megváltoztatták a zenéjükkel a világot. Mindenki hisz, mindenki a megfelelő okokból akarja összehozni a dolgokat. Az egész tevékenységük arról szól, hogy kultúrát és annak elismerést teremtsenek, és új utakat törjenek annak érdekében, hogy az emberek nagyszerű zenéket fedezhessenek fel.”
A Machine Head október végén stúdiózni kezd, és ha minden jól halad, a nyolcadik nagylemez már 2014 elején megjelenhet. Az egyelőre cím nélküli albumon olyan dalok szerepelnek majd, mint a Killers & Kings, a Beneath The Silt, a Sail Into The Black, az Ojos De La Muerte és a Night Of The Long Knives, és ez lesz a csapat első albuma az Adam Duce helyére érkezett új basszusgitárossal, Jared MacEachernnel. A producer személye még nem dőlt el, a lemezelőzetes demókat mindenesetre ismét Juan Urteagával készítették. Ami az album zenei irányvonalát illeti, a Shock!-nak adott tavaly augusztusi interjújában Dave McClain dobos azt mondta: nem lepődne meg, ha a következő lemezen a Machine Head ismét a rövidebb, alapvetőbb témák felé fordulna az utolsó két anyag hosszadalmas eposzai után.
Hozzászólások
a koncertlemez kivételével mindegyik lemezt megvettem cd-n, burn my eyes lp-n is izgatja a fantáziámat(5.490-ért láttam, bakker, vicc, hogy ennyiért már olcsónak számít az lp...), de majd csak jövőre, mert idén prog lp-k jönnek sorba,(dream, fates w., rush koncert)
az a baj, hogy míg anno 15-20 éve bónusznak felfolgozásokat , koncertfelvétel eket, régi nóták újrafelvételét rakták fel béna bónusznak, addig manapság több új nótát is feldobnak, ami óriási kikúrás a rajongókkal.
jellemző a kiadókra: tervben van a fates warning új lemeze fizu utánra cd-n és lp-n beszerzésre, meglátom, lp a cd-vel együtt alig több, mint a sima cd, nézem, csak az egyik lemezt adják hozzá, a bónusz lemezt nem, legalább az lp-vásárlókkal ne basszanak már ki :(
És ahogy a politikusoknak, Robbnak sem sül ki a szeme...
Vagy csak ráragadt a rózsaszín szemüveg a búrájára 20 évvel ezelőtt...
Én szeretek CD-ket vásárolni. Most kezdtem bele a Machine Head lemezek begyűjtésébe. De az nekem is nagyon elveszi a kedvem hogy régiónként más bónusz. Az egyik Anthrax lemeznél néztem a wikipédiában hogy volt vagy 5 különböző változat. Más Európában, más Angliában (mert ugye az nem Európa) más Ausztráliában meg a fene tudja hogy még hol nem. A lényeg hogy ez el tudja venni az ember kedvét a vásárlástól.
Ez tényleg rohadt idegesítő, egy sima digipack két koncertfelvétel lel mondjuk még elmegy, de az ilyen-olyan alapból bónusznak szánt felvételeket (persze minden régióban más) én is nagyon utálom. Konkrétan az új Sabbathot ezek miatt nem vettem meg. Nehogy már 4 különböző helyről kelljen összevadásznom az egész lemezanyagot. El is ment a kedvem a megvételétől, pedig tényleg akartam.
ők voltak az elsők, akik elkezdték többféle verziókban kiadogatni a lemezeket, ilyen digipack, olyan bónusz cd, költői túlzás a 18-féle formátum, de meg lehet nézni néhány kiadványukat...
Miért? Ilyenek a Nuclear Blast kiadványai?