Pénteken új albummal jelentkezett a Therion. Christofer Johnsson ezúttal hagyományos megközelítésű művet ígért, és most bemutatták a Tuonela című dal klipjét a Leviathanről.
A legutóbbi, Beloved Antichrist című tripla rockoperával a Therion kitolta a határokat a maximumig, így nem csoda, hogy a zenekar direktebb megközelítést ígért a január 22-én megjelent Leviathan nagylemeztől. „Ezúttal az egyetlen olyan utat választottuk, amelyet 
még soha", mondja Christofer Johnsson. „Úgy döntöttünk, megadjuk az embereknek, amit kérnek tőlünk. A Leviathan az első lemezünk, amelyet szándékosan telepakoltunk Therion-slágerekkel!"
A dallista az alábbi:
01. The Leaf On The Oak Of Far
02. Tuonela (feat. Marko Hietala)
03. Leviathan
04. Die Wellen der Zeit
05. Aži Dahāka
06. Eye Of Algol
07. Nocturnal Light
08. Great Marquis Of Hell
09. Psalm Of Retribution
10. El Primer Sol
A megjelenés örömére a zenekar a Marko Hietalával megerősített Tuonela című számot klipesítette.
Hozzászólások
Sajnos egyet kell értsek. Sok évvel ezelőtt ráléptek erre a steampunk/gótikus vonalra és azóta sem bírtak lejönni róla, pedig már akkor eljárt az idő ezen irányzatok felett mikor megjelentek. Hasonló az érzésem mint a Nightwish esetén. Christopher csakúgy mint Tuomas, unja már ezt a zenét és legszívesebben tök mást csinálna, de hát valamiből meg kell élni. Christopher operákat írna, Tuomas meg filmzenét, egyiket sem érdekli a metál, vagy a keményebb zene. Egyébként a Nightwish új albumán az instrumentális szvit szerintem baromi jó, meglátszik, hogy abba ment az inspiráció.
A death metal fanok. Én is voltam trú koromban olyan, hogy Beyond Sanctorumon kívül semmi érdekeset nem csináltak, aztán felnőttem.
A Sirius B és a Lemuria pedig mesterművek.
Korai Therion túlértékelt? Tényleg? Ki értékeli túl? Kutyát nem érdekli, mindenki ezeket az végletekig giccses, megalomán, művészkedő, de közben rettentően buta, ízléstelen lemezeiket tartja etalonnak, amik a Vovin óta készültek. Elég ránézni bármelyik fotójukra, teljes identitászavar az egész katyvasz, tökéletesen leképezi a zenét is.
Most van pénz zenekarra, de a zene patikamérlegen összerakott giccs.
Bennem is megmozdult valami most, ugyanis koncerten nagyon erőteljesek voltak, 1-2 éve láttam őket. Az argentin gitáros, Christian Vidal kurva jó, ő vitte az egész showt Christopher helyett.
Mi az, hogy megadjuk az embereknek amit kérnek? Én pl. tuti nem ezt kértem. Ezek szerint nem tartozom az emberek közé. Mondjuk ezt hallgatva lehet nem is baj. Hallgatom az albumot és értetlenkedem. Ezek a dalok nem Therion "slágerek". Ezek nem tudom mik. Szól mert felvették, és helyenként még aranyos is, de nem tudom hova tenni.
Mindezek mellett ez az album megmozdított bennem valamit. A The Leaf on the Oak of Far kifejezetten jó szám, koncertre való. És nagyon szép darab a Die Wellen der Zeit is. Akadnak jó témák a lemezen. Remélem, egy lassú felívelés kezdődik.
A „Theli előtt zigazi a Therion“ vélekedéssel én nem nagyon tudok mit kezdeni (pedig valóban óriási témák születtek akkor is), de tényleg nem lenne rossz egy jobb hangszeres/énekes szekció Chris mellé.
Visszasírom az Theli előtti korszakot.
Sokkal izgalmasabb zene, sokkal több ízlés.