Shock!

november 22.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

The End, So Far: megjelent és végighallgatható a Slipknot új lemeze

The End, So Far címmel jelenik meg szeptember 30-án a Slipknot új albuma. A lemez most teljes egészében végighallgatható.

0720_slipknot

The End, So Far címmel jelenik meg a mai napon a Slipknot új albuma, a 2019-es We Are Not Your Kind folytatása. A zenekar már tavaly felvette az anyagot Joe Barresi producer (Avenged Sevenfold, Queens Of The Stone Age, Chevelle) segítségével. Corey Taylor frontember a zenei irányvonalról korábban már elárult egyet s mást. „Gyilkos a lemez. Sötétebb a We Are Not Your Kindnál, de tele van dallamokkal. Úgy szoktam jellemezni, mintha a Vol. 3 (The Subliminal Verses) súlyosabb változata lenne. Nagyon rétegelt a hangzás is. A súlyos részek baromi erőszakosak, de a melodikus oldal igen könnyen adja magát, tényleg rengeteg nagyszerű, fogós dallam került a dalokba. Alig várom, hogy mindenki hallhassa.”

Az albumra az alábbi dalok kerülnek fel:slipknot_c

01. Adderall
02. The Dying Song (Time To Sing)
03. The Chapeltown Rag
04. Yen
05. Hivemind
06. Warranty
07. Medicine For The Dead
08. Acidic
09. Heirloom
10. H377
11. De Sade
12. Finale

A megjelenés örömére most hivatalosan, teljes egészében meghallgatható a lemez.

 

Hozzászólások 

 
#16 Koko 2022-11-02 18:20
Nagyon jó lemez, úgy mint az elözőek!
Idézet
 
 
#15 Blackhead 2022-10-03 15:06
Leggyengébb albumuk. Egyszerűen untam az egészet. Nem volg egy olyan rész benne ami megragadt volna és egy kicsit is elugrott volna a monotontól
Idézet
 
 
#14 Rusvay Balázs 2022-10-02 20:30
A mai napom aláfestője volt. És a korábbi hozzászólásomma l igazságtalan voltam. Ezért nem kell pár hallgatás után ítéletet mondani. Nem ez a lemez az életmű csúcsa, de lapulnak itt nagyon is jó dalok. Én ma megkedveltem, és alig várom, hogy élőben újra láthassam a bandát.
Idézet
 
 
#13 Equinox 2022-10-02 12:50
Én teljes mértékben megértem, ha az ősfanoknak ez túl puhány, de én a Stone Sour felől érkeztem, így értelemszerűen tetszik. We Are Not Your Kind is pont ilyen volt.
Idézet
 
 
#12 pinabajnok911 2022-10-01 22:34
Őszintén szólva nekem tetszett. Nem vagyok zene kritikus, így minőségben nem tudom megítélni, de mint átlag hallgató nem találom vészesnek. Persze, nincsenek slágerek, de nekem ez nem prioritás, sőt, mindig kényszeresen utáltam egy olyan zenészt vagy számot, amit már szinte istenítenek. Ami nagyon hiányzott, az a tipikus Slipknot első szám (pl Insert Coin, 515, 742617000027), ezek a kis bevezetők jól bemutatták az egész album hangulatát, ez itt nincs meg. A melodikus számok közül számomra egyedül az Acidic a hallgatható. Számomra a legnagyobb probléma az albummal, hogy kevésnek hat. 3 számot lelőttek, és ezek mind azon kevés szám közé tartoztak amik nem a felejthető kategóriába vannak. Így igazán jó új szám maradt a Hive Mind meg a Medicine For The Dead, legalábbis nekem.
Idézet
 
 
#11 Piscator 2022-10-01 21:01
Furcsa. A We Are Not Your Kind bitang jó lemez volt, valami olyan megfoghatatlan, torokszorító érzést hordozott magában, különösen a Solway Firth, ami feledhetetlenné tette. Ebből kiindulva nagyon vártam ezt az albumot is, a három előzetes is csak növelte a várakozásomat, de ebből a lemezből valami hiányzik, ami megvolt a WANYK-ban. Tetszik a kísérletezős vonal, de a harmadik ugyanolyan számnál már unalomba fullad, hiába énekel Corey hatalmasakat. A számok jók, hallgatom a vonaton és élvezem, de ennyi.
Az album slágere nekem a The Dying Song, abban sikerült ötvözni egy nagyon eltalált, Unsainted-szintű refrént egy egész számon át jelenlévő Knotos húzással, jó még a Yen meg a ki nem adottak közül a Hivemind, és nagyjából ennyi az album. Igazából a The Dying Song-on kívül nincs egy valódi emlékezetes, brutális vagy fojtogató pillanat, amiből azért eleget találtam a WANYK-on, de még a Gray Chapter-ön is.
Persze lehet, hogy azokat is csak élmények, emlékek tették azzá, így nem mondom, hogy a The End, So Far nem fog beérni nálam, de hat-hét hallgatás után nem maradt bent a lejátszóban úgy, mint a WANYK, főleg nem úgy, mint az idei Rammstein. Vártam, hogy a Slipknot majd felveszi a versenyt velük az év albumáért, de úgy tűnik, a call room-ig már nem jutottak el...
Idézet
 
 
#10 Rusvay Balázs 2022-10-01 18:02
Nekem furcsa. Eddig minden Slipknot lemezhez egy kis torokszorító érzéssel közelítettem. Ki tudja, hogy lemészárolnak-e? Ennél is így volt. De míg az elődei valóban lemészároltak, ezt végighallgattam , aztán elmúlt. Harmadjára, negyedjére is. És nem a dallamos részek miatt, hanem azért, mert szerintem ez a lemez üres. Nem rossz, nem hallgathatatlan , hanem nekem üres. Még persze megdöngetem jópárszor, és remélem, hogy tévedtem.
Idézet
 
 
#9 Vermin 2022-10-01 10:23
Hát én most szembe fogok menni az árral, nekem a We Are Not Your Kind lemez egyáltalán nem tetszett. Konkrétan a Nero Forte-ig tudom hallgatni aztán lezárom. Addig működik, onnantól nem, pedig az még csak nem is az album fele.
A The End sokkal jobban csúszik, viszont én azt vettem észre, mintha a Slipknot beleragadt volna a saját stílusába, ami egyre többször billen meg. 50 körüli figurákról beszélünk, akik a létező legkeményebb metált tolják már évtizedek óta. Ennek van egy eróziós hatása, amit mintha a csapat nem akarna észrevenni, pedig kívülről egyre feltűnőbb. Kicsit, mint a leendő nagypapa, aki még mindig a 20-as csajoknak csapja a szelet.
Nem egy rossz lemez ez, csak a Porsche volánja mögül nehéz őszintén haragudni a világra :)
Idézet
 
 
#8 Author & Punisher 2022-10-01 08:33
Hát ez valami elképesztően üres lemez lett. Az Adderallnál először azt hittem, rossz albumot indítottam el. A The Dying Song meg tökugyanúgy kezdődik, mint a (sic).
Erőszakosság? Hol? A dallamok sem ragadnak. Ez megintcsak nagyotmondás Corey részéről. Paul halála óta ki vannak égve, Jordison távozása meg végképp betett a bandának, mivel sok nótához hozzátett. Ez egy nagyon gyenge 5/10.
Idézet
 
 
#7 Montsegur 2022-09-30 16:34
Idézet - valarmorgulisz:
Idézet - Montsegur:
A We Are Not Your Kind után nem ezt vártam. Nem tetszik. Meg fogom még párszor hallgatni, de nem hiszek a "jóra hallgatásban". Úgy tűnik nem maradt igazán jó dalszerző a csapatban. Clown egy blöff, Corey meg a szólólemezével is bizonyította, hogy énekelni nagyon tud, de jó dalokat írni kevésbé. Még a hangzás se tetszik. Azért szorítok, hogy ne ez legyen az utolsó és valahogy még visszataláljana k a korábbi Slipknothoz.


Azért azzal nem értek egyet, hogy nem maradt jó dalszerző. Corey és Jim is jó. A We Are pl szerintem kurva jó album lett. A Gray chapterből is ki lehetett volna hozni nagy duzzogva egy 9-10 számos korrekt lemez, de egy ötcsillagos 6-7 számos EP-t simán.


A We Are-ban egyetértünk, sőt a megvágott Gray Chapter-ben is. De ez? Sok helyen úgy éreztem, mintha valami pókhálós, fekete-fehér horror hangulatát akarták volna összehozni, de ez sajna a Tribulation-nek sokkal jobban megy. Ahol meg végre valami valóban Slipknot jön, hát ott egyetlen nagy durranás nincs. Ahogy írtad, nem tudtak összehozni egyetlen "slágert" sem.

Komolyan, meghallgattam háromszor és még mindig nem tudom hová tenni. Utána meghallgattam a Joe Lynn Turner cikkben a két új dalt és igen, azok jó dalok lettek. Írom ezt úgy, hogy a Knot mindig az egyik nagy kedvencem volt, JLT-t meg sose kedveltem... Fura egy világ ez :)
Idézet
 
 
#6 valarmorgulisz 2022-09-30 15:05
Idézet - Montsegur:
A We Are Not Your Kind után nem ezt vártam. Nem tetszik. Meg fogom még párszor hallgatni, de nem hiszek a "jóra hallgatásban". Úgy tűnik nem maradt igazán jó dalszerző a csapatban. Clown egy blöff, Corey meg a szólólemezével is bizonyította, hogy énekelni nagyon tud, de jó dalokat írni kevésbé. Még a hangzás se tetszik. Azért szorítok, hogy ne ez legyen az utolsó és valahogy még visszataláljana k a korábbi Slipknothoz.


Azért azzal nem értek egyet, hogy nem maradt jó dalszerző. Corey és Jim is jó. A We Are pl szerintem kurva jó album lett. A Gray chapterből is ki lehetett volna hozni nagy duzzogva egy 9-10 számos korrekt lemez, de egy ötcsillagos 6-7 számos EP-t simán.
Idézet
 
 
#5 Montsegur 2022-09-30 13:14
A We Are Not Your Kind után nem ezt vártam. Nem tetszik. Meg fogom még párszor hallgatni, de nem hiszek a "jóra hallgatásban". Úgy tűnik nem maradt igazán jó dalszerző a csapatban. Clown egy blöff, Corey meg a szólólemezével is bizonyította, hogy énekelni nagyon tud, de jó dalokat írni kevésbé. Még a hangzás se tetszik. Azért szorítok, hogy ne ez legyen az utolsó és valahogy még visszataláljana k a korábbi Slipknothoz.
Idézet
 
 
#4 valarmorgulisz 2022-09-30 07:46
A leaket hallgattam már, őszintén fogalmam sincs mi ez. Olyan mint aki jó sok Mansont hallgatott és nagyokat szippantott a 90-es évek zenei világából. Abszolút nem slipknotos. A Yen, Hivemind, Chapteltown az ami simán felnő a Knot minőséghez. A többi, valami fura ösztvér anyag. Nem mondom, hogy rossz, mert ahhoz túl jó zenészek. De ott van pl. az Adderal ami gyakorlatilag egy Ghost vagy Leprous dal. A Finale egy Manson dal. A Heirloom meg Stone Sour. Már már művészet, hogy egyébként egy igazi slágert sem tudtak írni erre a lemezre. Hallgattam, nem mondom, hogy szokni kell, mert ez most ilyen. Ez sem kevés, de tényleg a fura a legjobb szó. Azt hittem a We Are után meglesz a lendület, mert az szerintem a vol3 óta a legjobb Knot album, de itt meg ha csak vezetés mellé ki kéne választanom valami fasza, pörgős amolyan unsainted, before i forget stílusú dalt csak agyalok melyik lehet az. A közepét amúgy jól leültették, és ezt az indokolatlan sok prüttyögés bevezetőt-levezetőt meg azt hittem hanyagolják a We are után. Sajnos nem.
Idézet
 
 
#3 Codename333 2022-09-30 07:42
Egyszerűen ennek a bandának is ketté lehet vágni az életművét. Az All Hope Is Gone volt az utolsó igazán ütős lemez. De ott még érezhetően jelen volt Gray és Jordison is a két fő dalszerző. Ők veszettül hiányoznak. Paul Gray halála utáni érában ez a leggyengébb lemez eddig meg úgy kb az egész diszkográfiában . A Yen az egyetlen értékelhető tétel.
Idézet
 
 
#2 Squateye 2022-09-30 07:34
A dallamokból, főleg Coreyból hiányzik az ihlet, az "erőszakos" alatt nem tudom, mire gondol, az IOWAhoz képest ez egy simulékony anyag. De igazából bármelyik albumukhoz képest.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Orphaned Land - Budapest, Club 202, 2013. október 4.

 

Sodom - Budapest, Diesel Klub, 2011. február 13.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.

 

Watch My Dying - Gödöllő, Trafó, 2003. május 23.