Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl... ja, nem. Az egy másik mese. Ez a mese arról szól, hogy évek óta létezik Gödöllőn egy olyan zenekar, amelyik szépen csendben elkészített egy világszínvonalú lemezt és ahelyett, hogy megrengetnék a világot, szinte a túlélésért küzdenek. Sarkítva.
Budai Péter énekest zargattuk néhány kérdéssel, meséljen milyen történések bírnak lenni mostanában a zenekar körül.
Bő fél évvel az Unusual megjelenése után mit gondoltok, érdemes volt szerzőiben kihozni a lemezt, netán érdemesebb lett volna várni még egy kicsit, hátha egy kiadó belecsöppen az életetekbe?
Ja, ennyire vagyunk a megjelenéstől kábé. Abszolút megérte! Régóta ért ez a megjelenés és nem akartunk egy túlérett, fonnyadt gyümölcsöt szüretelni. Erősen itt volt az ideje ennek a lemeznek és megcsináltuk magunk. Ráadásul ennek köszönhetően, minden egyes porcikája olyan lett (nagyjából), amilyennek szerettük volna. Senki másnak nem volt beleszólása a dolgainkba. Ha anyagilag gondoltad, akkor eddig úgy áll, hogy hatalmas bukta. Semmiféle reklám nincs a lemez mögött és erre az anyagi lehetőségeink sem terjednek ki. Ráadásul rosszul jött most nekünk a megjelenés után ez a kényszerű szünet is, így játszani sem tudtunk. Mondjuk azzal tökéletesen tisztában voltunk, hogy ebből nem látunk sok pénzt. Szóval csináltunk magunknak egy lemezt. És olyan lett, amilyennek elképzeltük.
Próbáltok kiadót keresni még ehhez a lemezhez, egy esetleges újrakiadáshoz vagy majd inkább a következőhöz?
Jó lenne, ha ez az album külföldi terjesztésre is kerülhetne. Van benne annyi lehetőség. Nem hiszem, hogy bármilyen szempontból szégyellnünk kéne. Szóval egyrészt ki kéne futtatni külföldön, másrészt a következő album kiadásának terhét is vinnie kéne egy kiadónak, mivel nekünk újból nem lesz ilyen lehetőségünk. Legalábbis egyhamar.
Szerinted van erre valami ésszerű magyarázat, hogy miért kellett szerzőiben megjelentetni az Unusualt, hiszen az egész produkciótok igényes? Túl igényes, túl rétegzene?
Azt nem tudom megítélni, hogy ez mennyire igényes, meg mennyire rétegzene. Az volt a lényeg, hogy egyrészt nagyon szorított már minket ez a sok kiadatlan nóta (most a demót és egyéb kiadványokat ne számoljuk), másrészt egyszerűen nem volt itthon olyan kiadó, aki felvállalta volna a szerény igényeinket. Az igényeink csupán - egy megbízható, jó stúdió, néhány hét stúdióidő, abszolút szabad kéz a borító és a kivitelezés terén és normális minőségű végtermék – voltak. Nem hiszem, hogy ezek olyan extra dolgok lennének. Mivel történt egy-két próbálkozásunk ezen irányokban, de mind kudarcba fulladt valami miatt, ezért egy hétvégi sörözgetés alkalmával eldöntöttük, hogy megcsináljuk mi. Ebben persze csak a minőségi album volt benne, reklám, terjesztés, promó nem. Ezek hiányát nyögjük most, illetve szerencsére a terjesztés itthon megoldott.
Szerintetek miért nem futnak be színvonalas, jó csapatok külföldön? Ti milyen akadályokba ütköztetek? Hiába kaptatok ti is jó kritikákat, valahogy mégsem mozdult meg túl sok minden...
Mert vagy lusták, vagy nem elég kitartóak, vagy nincs elég szerencséjük. Szerintem ezek kellenek az érvényesüléshez. Egyrészt pörögni, nyomulni, helyezkedni, kapcsolatokat építeni. Ez az, ami nincs meg az Aebsence-ben. Másrészt minden nehézség ellenére együtt maradni és dolgozni évekig. Ez eddig is megvolt bennünk. Harmadrészt szerencse. Ezt nem tudom mennyiszer tapasztaltuk. Nem sokszor. A kitartás csak azoknál a csapatoknál fontos, ahol a másik kettő dolog hibádzik. Az újságokból nem lehet megélni. A jó kritikák, csak abban segítenek, hogy lelket öntsenek beléd. Látod, hogy megéri csinálni, van, aki értékeli. Jó kritikákból nem lehet megélni. Zenei tudás, színvonal, egyéniség? Abszolút mellékes.
Annak idején szó volt arról, hogy lesz klipetek. Elkészült végül az ominózus darab?
Hát persze. Még a demó után vettük fel és néhány hónapja el is készült. Miért a 3 év az szerinted hosszú idő egy klip elkészítésénél? :-) Úgy volt először, hogy megpróbáljuk TV-kben játszatni, aztán ahogy telt az idő elhatároztuk, hogy elég lesz ezt a régi klipet a webre kitenni, és mire elkészült le is mondtunk róla, mert a hang alatta az egyik demós nóta és a lemez után balgaság lenne ilyesmit terjeszteni. Most csak egy emlék. Majd az Aebsence Greatest Shits válogatás DVD-n, benne lesz a multimédiás részben. (nevet)
A lemez hangulata nektek inkább szomorkás vagy bizakodó? Vagy gondoljon mindenki amit akar?
Gondoljon mindenki, amit akar! Nem akarunk senkire gondolatokat, eszméket, de még érzelmeket sem erőltetni. De azért a Sick Days-nél telesírni azokat a zsebkendőket!!!
A Sick Days szerintem egy jó értelemben vett "sláger". Volt itt valami koncepció, hogy "na most ez a dal aztán kiszaggatja a lelkeket" vagy csak úgy jött és ilyen lett?
Nem volt semmilyen koncepció a megírásánál. Az, hogy a lemezen hová került, meg milyen lett, viszont eléggé kiszámítottuk. A dal írásánál és a próbákon még csak annyit lehetett érezni, hogy kicsit felszabadultabb, rockosabb nóta a többihez képest. A szövege is bizakodóbb. Egyfajta fellélegzés ez a lemez végén, olyan jóleső, könnyítő sírás. Aztán a fene se gondolta, hogy világsláger lesz! (nevet)
Szereted elemezni egyáltalán a dalaitokat, a szövegeidet? Mennyire személyesek a szövegeid?
Nem szeretem. Miért elemezgetném? Olyan ez, mintha lefeküdnék arra a bizonyos orvosi kanapéra és a pszichiáter is én magam lennék. "Akar róla beszélni?" Egy részük amúgy elég személyes. Másról nem tudok írni. Ha a világháborúról írnék szöveget, vagy az őserdők pusztulásáról, az is elég személyes lenne, ami ezekkel kapcsolatban átszűrődik rajtam. Csupán a tények leírása szerintem dögunalom. Akkor inkább megnézek egy dokumentumfilmet. Az érdekel, hogy aki ír egy adott témáról – legyen az az őserdők pusztulása – az hogyan éli meg ezt, mik ezzel kapcsolatban a gondolatai. Ugyanígy érdekes lehet egy ember, egy kis pont élete, érzései is. Az, hogy "dőlnek a fák, berreg a fűrész", nem mond semmit. Tudom, hogy így van.
A szövegeket a kész dalokra írod általában vagy megvan a szöveg, és egyszer csak lesz hozzá egy szám is?
Mindig a zenei rész készül el először, és egyszer csak lesz hozzá egy szöveg. (nevet) Ez azért is nehéz, mert a számaink folyamatosan változnak. Tehát egy frissen elkészült nótára még nem kezdek el azonnal szöveget írni, mert még addig csavargatjuk úgy is, hogy teljesen más lesz belőle. Amikor már "megérett", "megnyugodott" egy nóta, akkor mehet rá a szöveg. Általában mindent meg szoktunk írni előre, és úgy megyünk stúdióba, de a lemeznél is előfordult, hogy néhány sort ott kellett megírni.
Mennyire köthető össze tartalmilag a népdal része és az angol része a szövegeknek?
Igyekszem, hogy egy kis kapocs legyen köztük. Ez van amikor egyértelmű, mondjuk az Old Black Songnál, van amikor kevésbé, de mindig van valami kapcsolat. Ahová meg nincs ötlet, oda beszúrunk egy lélekemelő hajnananajjt. (nevet)
Mindenki az új dalokat keresi rajtatok, én is. Vannak? Milyenek? Koncerten lehet majd hallani ezeket?
Hajjaj! Andris már vagy fél tucatot megírt... otthon. A baj csak az, hogy egyelőre csak mesél róluk, tehát még semelyiket sem kezdtük el gyűrni. Csupán annyit tudunk, hogy ezt, vagy azt megírt, és hogy milyen jellegű. Szóval nem sokkal tudok többet az új számokról, mint te. Sőt most már egyáltalán nem tudok többet. Most arra hajtunk, hogy a régieket is el tudjuk játszani a doboscsere és a leállás miatt. Szóval az emlékek felidézése megy. Egyhamar tehát nem lesz új nóta a koncerteken.
Az új daloknál is "kötelező" lesz a népzene? Nem érzitek, hogy hosszú távon ezzel korlátok közé szorítjátok magatokat?
Már akkor korlátok közé szorítottuk magunkat, amikor elkezdtük, mert mindenki ezzel jött: "Aebsence, a folk-metal zenekar". Azt hiszem ezek elég nagy korlátok. Amúgy a következő lemezen is biztos hasonló lesz még a koncepció. Persze egy-két dolgot más irányból is megközelítünk. Lehet még ezen csiszolni bőven.
A dobosotok nemrég eltávozott tőletek ideiglenesen, helyette Moldoványi János (Fürgerókalábak, ex-Dying Wish) játszik a csapatban. Nehéz volt kisegítő dobost találnotok?
Nehéz is, meg nem is. Már maga a helyzet is kilátástalan, hogy olyan embert találjunk, aki jól dobol, van saját cucca, és vállalja, hogy csak egy évig lesz a csapat tagja. Nem volt mellékes, hogy emberileg is passzoljon közénk, mert egy évig azért csak "szagolnunk" kell egymást. Akik szóba jöttek, azok végül nem tudták ezt vállalni. Viszont talán a legnyilvánvalóbb választás lett volna a Jani, akit régóta ismerünk, emberileg is oké, és még jól is dobol. Viszont rettenetesen messze lakott, ezért nem volt fent a listán. Végül ő jelentkezet, hogy neki nem számottevő ez a távolság és szívesen segít nekünk. A lemez nótáit is szinte tökéletesen betanulta. Kell ennél több?
Nyári fesztiválokon lesztek?
Sajnos nem sűrűn. Nem igazán szervezkedtünk ez ügyben mert bizonytalan volt, hogy a zenekar meddig kényszerül pihenni. A Szigetet pedzegettük, de oda nem kellettünk. Ha összeáll valami műsor, és remélem így lesz, akkor július 19-én a ráckevei Csüggedő Feszten ott leszünk.
Nem terveztek olyan koncertet, ahol a hegedűt élőben fogja megszólaltatni valaki?
Ez így elég kemény lenne, mert ezzel az erővel a furulya is megszólalhatna élőben és akkor, kis túlzással, 100 embert kéne 100 felől összeszervezni, kihangosítani. Ismerve a hazai helyzetet, sokszor örülünk, ha az alap hangszereink megszólalnak a színpadon, és a zenekar 4 tagja meg tud jelenni egy-egy bulin. Viszont, ha lesz rá valamilyen anyagi keretünk a jövőben, akkor kerülő úton szeretnénk ezt megoldani.
Mi az élet értelme?
42, amúgy meg a szerelem.
