Shock!

Június 22-23-24-én újra a magyar underground agyasabb csapataitól lesz hangos a szigetvári kemping: ismét megrendezik a Prog Camp fesztivált. Háromrészes interjúsorozatunk középső részében most folytatjuk az immáron a hazai színtér stabil pontjának számító rendezvényen fellépő csapatok bemutatását a második nap négy zenekarával. Június 23-án, pénteken este a Pink Dragon, a Bipolaris, az Angertea és az Archaic kér majd bebocsátást hallójáratainkba, nekik tettünk fel néhány aktuális kérdést.

PINK DRAGON

Kezdjük egy bemutatkozással. Kik alkotják a Pink Dragon zenekart, és mi célból sárkánykodtok együtt?

Triesz Laci a gitárosunk, a zenekar egyik fő motorja, ő szerzi a zenéket is, amihez mindenki hozzáteszi a maga kis részét. Fűzvölgyi Zsolt basszusgitár fronton, Gazsó Krisztián pedig a dobok mögül erősíti a csapatot. Jómagam – Jónás Adri – pedig a mikrofonnal a kezemben sárkánykodok, illetve a dalszövegek is tőlem erednek. Szeretnénk kicsit visszahozni a 80-as évek klasszikus stadionrock hangzásvilágát és hangulatát, de mindezt modern hard rock és metál elemekkel megspékelve. Manapság sajnos eléggé feledésben van ez a műfaj, nem szeretnénk, ha végleg eltűnne. Illetve ezzel együtt egyszerűen csak szeretnénk jól érezni és magunkat adni a színpadon és átadni a Pink Dragon világából valamit a közönségnek.

Mi várható pénteken kora este? Készültök valami érdekességgel, például feldolgozás, dalpremier, merch cuccok?

Mi már izgatottan várjuk a péntek estét. Korábban volt egy Volbeat feldolgozás a műsorunkban, de most inkább új dalokkal készülünk, amik hallhatók lesznek majd az idén megjelenő Kánaán című albumunkon is.

Adri, öt évig a színpad elől nézted Lacit, ahogy a Solidity tagjaként minden évben fellépett a Prog Campen. Mikor döntötted el, hogy neked is ott a helyed a deszkákon, és hogy érted el, hogy idén a Pink Dragonra helyezze a hangsúlyt?

„Hogy értem el?" Ha én azt elmondanám, az cenzúrázott tartalom lenne! (nevet) Na, de viccet félretéve... Laci egyszer csak közölte velem, hogy fellépünk az idei Prog Camp-en, meg is lepődtem. Amúgy mindig is vágytam rá, hogy én is egyszer a deszkákra léphessek a Pink Dragonnal és nagyon hálás vagyok, hogy helyet kaptunk az idei fesztiválon. Azt nem mondanám, hogy Laci kifejezetten a Pink Dragonra helyezte a hangsúlyt, a Solidityvel is legalább annyit pörög, mint velünk.

BIPOLARIS

A zenekar szélsőséges lelkiállapotokat sejtető neve nem hazudik, mivel a zenei világotokban is felfedezhető valamiféle kettősség. Ti hogy definiáljátok ezt a stílust?

Soma: Olyan sokféle/fajta stílus, zenei elem, zenei jegy keveredik a zenénkben, hogy képtelen vagyok érdemben definiálni ezt a stílust. Ez egy stílus-kavalkád. Az dalok stílusát 50 százalékban azok a zenék határozzák meg, amiket éppen hallgatunk, illetve 50 százalékban a saját preferenciák és a „véletlen" ,hogy oda magunktól mit rakunk a helyére, hogy szerintünk „oda mi szólna jól". A kettősség az élet alapvető része. A kettősség ad kontrasztot és segít kiemelni a különbségeket... persze azokat nekünk kell észlelni, észrevenni és (ki?)értékelni.

Milyen inspirációval vágtatok bele a közös zenélésbe? Voltak közös kedvencek, vagy külön irányokból érkeztetek?

Relatíve eltérő zenei világokból érkezünk. Ádámmal egyetem alatt „kukáztuk" ki egymást, és ott mutogattuk egymásnak a zenéket, ha jól emlékszek a Mudvayne meg az In Flames volt a legelső kapcsolódási pont. Áron zenei hozzáállása annyira szimpatikus volt, hogy mielőtt szóba jött volna, hogy doboljon, először gitáros posztra akartam befeszegetni...habár anno a castingcouch.xls-ben 2 pontot kapott a gitártudásra 10-ből. (mosolyog) Hangya pedig olyan széles zenei spektrumon mozog, hogy igazából fogalmam sincs, hogy az ő elméjében mi lehet, de kiválóan teljesít a black metaltól az RHCP-n keresztül a Pink Floydig bármilyen zenei miliőben az új dalok már az ő keze munkáját fogják dicsérni.

Sagittarius A című lemezetek a koronás időszakban készült és jelent meg. Milyen hatással volt az a fura helyzet rátok és a lemezre? És mikor várható új anyag?

Ekkor „tanultam" meg (annyira, amennyire) animálni, meg mókázni az Adobe egyéb programjaival, hogy meg tudjon jelenni a fizikai lemez, meg ne menjen rá a gatyánk. Minden pixelt én raktam a helyére, amit a lemezen, a bakeliten, vagy a szövegkönyvön láthattok.... Illetve volt időnk forgatni Meg rendesen végiggondolni a dalok szerkezetét. Ott a legnagyobb problémánk az volt, hogy az akkori dobosunk, Dávid Németországban dolgozott és nem tudtunk próbálni. Próbálkoztunk online Próbával, de olyan bitloss volt, hogy lehetetlenség volt érdemben gyakorolni. Ja meg ebben az időszakban született a zenekarban két gyerek is. A Karcinogén című dal most jelent meg a HCWW oldalán, a Barázdák most már bármikor napvilágot láthat – habár koncerten már egy ideje játsszuk – illetve a Terheknek lesz egy új változata, újra gitározva, újra dobolva. Ez egy négyes split lemezen fog megjelenni ősszel a Beerzebub, a Devoid, a Witchthrone (Hangya másik zenekara) társaságában. A következő LP megjelenése előreláthatólag 2024 nyarára várható.

ANGERTEA

Gergő, mi a titka annak, hogy huszonöt éve változatlan felállásban nyomjátok? Alapból egy irányba húz a szívetek, vagy vannak azért a háttérben komoly viták és kompromisszumok?

Gyerekkorunk óta ismerjük egymást, sőt szinte családtagként tekintünk egymásra. Zeneileg pedig 100%-osan egyre jár az agyunk, ugyanazok a hatásaink. Nyilván voltak régebben viták, veszekedések, de mindig leültünk megbeszélni a dolgokat, szóval elvarratlan probléma, sértettség nem maradt senkiben. Szerintem jót tett még az elszigeteltségünk is, hogy egy kis világvégi vidéken élünk... Az, hogy nem játszik minden tag száz másik zenekarban szintén egy pozitív hatás az állandó tagság megmaradására...

Nemrég kijött a Darkmind című új lemezetek, ami zeneileg nem igazán tér el az eddigi csapástól, viszont a borítója ezennel nem a te munkád. Hogyhogy?

Amikor meglett a lemezcím, volt egy nagyon konkrét kép előttem egy vérző fejű majomkirályról... Egy reneszánsz stílusú festményt képzeltem el... Az én festményeim meg nagyon nem reneszánsz stílusúak, hehe. Inkább absztraktnak mondanám, de amúgy meg fene se tudja milyenek... Szóval eszembe jutott egy kedves barátom, festő mentorom, Szekeres Peti, akiről tudtam, hogy képes megfesteni, amit elképzeltem. Nagyon pontos leírás, és egyeztetések után megfestette a képet, mi meg seggre ültünk tőle... Azóta a nappalim falát díszíti az eredeti festmény.

Kétszer is jártatok már a Prog Campen, a kezdeti időkben Abaligeten, majd Szigetváron is. Milyen emléketek van a bulikról? Melyik helyszín tetszett jobban és miért?

Csakis nagyon pozitívan tudok nyilatkozni a Prog Campről. Maximális korrektség minden szinten. Nagyon becsülendő Szabi és csapatának a munkája, mert totál fanatizmusból csinálják ezt. A közönség is nagyon lelkes, jó kaják vannak, jó a hangosítás/színpad, és szép a környezet. Választani nem nagyon tudok a két helyszín közül... Mindkettőnek megvan a maga előnye. Tuti jó buli lesz idén is.

ARCHAIC

A tavalyi The Endgame Protocol lemez egy nagy meglepetéssel szolgált. A megüresedő énekesi posztot a nálatok addig gitárosként ténykedő, és másik zenekaraiban főleg dallamos énekhangját hallató Erdélyi Péter töltötte be, aki egy addig ismeretlen szupererejét megmutatva döbbenetes hangokat csiholt ki magából. Peti, hogy zajlott ez az átváltozás?

Nos, annyira nem volt új ez a terep, mert réges-régen egy távoli galaxisban a death metalban utazó Megazetor zenekar kezdeti felállásában is acsarkodtam elég sokat, de tény, hogy sok idő telt el azóta, tehát kellet idő a visszarázódáshoz. A hang csak egy része volt a dolognak, nagyobb falat volt az, hogy az alapjáraton külön énekesre és gitárosra megírt régi dalokat hogyan rakom össze fejben, emiatt voltak is olyanok, amik még a Jósa Tomi által énekelt lemeznél kihullottak a szettből, de az Endgame dalainál már eleve úgy estem neki az énektémáknak, hogy azokat gitározás mellett is görcsölés nélkül hozni lehessen élőben.

True thrash bandaként mivel tervezitek elérni, hogy a Prog Camp vájt fülű közönsége a rozéfröccsös talpas poharat eldobva vad pogózásba kezdjen?

Mivel minden dalunk 4/4, és a dalszerkezeteink is elég sablonosak, csak azt tudjuk megígérni, hogy párszor majd jól elrontjuk, és akkor lesz benne néhány progresszíven indokolatlan páratlan. (mosolyog) Komolyra fordítva, igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten minél változatosabb szettel készülni, kevesebb szögelős dallal és a mi mércénkkel nézve, több dallamos tétellel, de az megígérhetjük, hogy mindhárom Archaic-lemezről felcsendül valami.

Mi történik mostanában felétek? Milyen visszajelzések voltak a lemezre? És van esetleg valami hozománya a négy évvel ezelőtti Wacken fesztiválos „ezüstéremnek"?

Szinte minden kritika pozitív volt, az énekescserét is láthatóan jól fogadta szinte mindenki, befigyelt egy HammerWorld hangpróba első hely is, tehát panaszunk nem lehet e téren. Ami a Wackent illetti, annyi hozománya nem volt, mint amire számítottunk, de ebben sajnos az is közrejátszott, hogy mire elkezdtük volna kiaknázni, beütött a covid és a tagcsere is. Viszont pont idén jött egy nagyon kellemes meglepetés ezzel kapcsolatban, ugyanis pont a 2019-es wackenes eredményünk miatt meghívást kaptunk az idei osztrák Metal Battle rendezvényre a bécsi Viper Room klubba, ahol ilyen különleges vendégként mi zárjuk az idei versenyt. Ezen felül lassan nekiállunk összerakni az új dalokat, van már egy tonnányi demó, és amint lementek a nyári koncertek, ősszel lesz egy kis pihi koncertfronton, így akkor mindenképp komolyabban ráfordulunk a számírásra.

Infók, jegyek, miegymás itt.