Shock!

november 22.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Room Of The Mad Robots: „Rengeteg zenekar van, rengeteg pénz nincs”

Ozzy Osbourne októberi budapesti koncertjén végre a szélesebb közönségrétegeknek is bemutatkozhatott a Room Of The Mad Robots, akik egy éve jelentették meg első lemezüket, a Mechanical Sound Empire-t. A két ütőssel felálló, doomos, grunge-os és modern metal hatásokkal egyaránt rendelkező bandában az album kiadása óta lezajlott egy énekescsere is, mostanság pedig egy EP-n dolgoznak az új frontemberrel. Ónodi Gergely, a különleges extra ütőhangszerek mestere válaszolt a Shock! kérdéseire.

Kezdjük a közelmúlt számotokra talán legfontosabb eseményével: hogy kerültetek be Ozzy elé, és milyen érzés volt a nyitózenekaraként fellépni? Sikerült-e találkozni valakivel a csapatából?

Nos, Ozzy elé úgy kerültünk, hogy megkerestük egy bemutatkozó írásban a szervezőket és kifejezésre juttattuk szándékunkat, miszerint a mi bandánk is tőle származtatik a rock'n'roll evolúciójában, így szeretnénk tiszteletünket tenni egy koncertel az itteni buliján. Hosszú hetekkel később jött a telefonos megkeresés a szervezők részéről, hogy ők is, illetve a kinti menedzsment is a mi kis zenekarunk mellett tette le a voksát. Mondanom sem kell, hogy az eddig romantikus és valószerűtlennek tűnő fantázialgatás egy ilyen kaliberű koncertről hirtelen metalos, hideg valósággá inkarnálódott. Természetesen már csak a helyszínt és az esemény méreteit tekintve is felemelő és átszellemült érzések domináltak lelkületünk amúgy néha sötét bugyraiban. Csodás buli volt, a közönség is meglepően kellemesen igazolta vissza a megjelenésünket, játékunkat a nagy-nagy színpadon. Személyes találkozóra sajnos nem volt lehetőség, a biztonsági személyzet jól szervezett vonalait nem is próbáltuk meg áttörni. A zenekar beállását – ami kábé egy órán át tartott – viszont megfigyelhettük közelebbről is. A szervezés egyébként nagyon rendben volt, köszönjük Vedres Hajninak, csakúgy, mint a hangzás, köszönjük Szabó Viktornak. Maradandó élményekkel, emlékekekkel távoztunk.

Nyilván óriási élmény volt egy ekkora esemény részesévé válni, de van-e gyakorlati szempontokból is értelme egy fiatal magyar zenekar szempontjából a hasonló szerepléseknek?

A kérdés magában hordozza a választ: van. (mosolyog) Már pusztán a hír- és reklámérték akkora, hogy nagyon, ezen kívül a szakmán belül is növeli a zenekar presztízsét, nem mutat rosszul egy referencia-anyagban sem a szereplés. A kapcsolati tőkénk is bővült. Vannak egyéb hozadékai is, de nem ragozom tovább a kérdést.

Lassan egy éve megjelent a bemutatkozó albumotok, ám azóta történt egy énekescsere is a bandában. Mi volt ennek az oka, és okozott-e fennakadást a munkátokban?

Valóban történt, ez egy szükséges lépés volt a zenekar életében. Mári Petivel, azaz PT-vel szinte azonnal megtaláltuk a közös emberi és szakmai hangot is. Fennakadást különösebben nem okozott a csere, annak ellenére, hogy egy igen sűrű és pörgős időszakban történt, ami történt. PT remekül oldotta meg a nem kis kihívást jelentő feladatokat a rendelkezésére álló szűkös idő alatt.

Mire elég manapság egy nagylemez itthon egy hozzátok hasonló státuszú csapat számára? Mennyi fogyott el belőle, és hozzávetőlegesen hányan ismerhetik a zenekart itthon ténylegesen?

Hogy mire elég? Bemutatkozásra, referenciának, koncertprogramnak, promóciós hangzóanyagnak, no meg a személyes jóérzés számára. Igazából nincs általános érvényű válasz a kérdésre, mindenki azt kezd a nagylemezével, amit tud, amit akar, amire képes. Pontos számot nem tudok mondani, de több mint 200 fogyott el idáig. Hozzáteszem, hogy a megjelenés után már nagyon hamar több helyen is fölkerült a lemez a netre – tőlünk függetlenül – ingyenesen letölthető formában. Éppen ezért nehéz akár megbecsülni is, hogy hány embernek lehet meg. Az meg, hogy hányan ismerhetik a zenekart, szintén nehéz kérdés. Koncertek alapján sem könnyű felmérni ezt, hiszen mindenhol egyéb zenekarok mellett lépünk föl. Egy statisztika, ami persze nem sokat árul el, de valamit talán mégis tükröz: a myspace-es oldal látogatottsága 73 ezer fölött van pillanatnyilag, a facebookon pedig 440 ember kedveli a Mad Robots-ot.

Gyakran hallani világhírű zenészektől is, hogy közeleg a teljes albumok korának vége. Egyetértetek-e ezekkel a véleményekkel?

Valóban erre mutatnak a jelek. Az bizonyos, hogy a hagyományos értelemben vett lemezpiac átalakul. Változik a piac, változik a zene, változik a világ, változnak a hallgatók és természetesen változnak a zenészek is. Nem csoda hát, hogy újra kell értelmezni sok mindent, így a zeneszerzést, lemezkészítést, annak megismertetését és alkalmazkodni kell a világ változó áramlataihoz.

A zenekar hangzása meglehetősen sajátos, a felállásotok sem éppen mindennapi a két ütőssel. Hogyan alakult ki ez a leosztás?

Szeretünk kísérletezni újszerű dolgokkal mind a hangzás, mind a zenei gondolkodás, mind a hangszerek tekintetében. Nem szeretjük a sablonokat, a sémákat, hiszen a zene szabadságot ad és biztosít, igyekszünk ezt kihasználni. Még egy ütős gondolata először a nagylemez felvételénél merült föl. Azzal kerestek meg az egyébként már régóta ismert barátaim, hogy egy-két nótában valamilyen egzotikus ütős hangszerrel jó lenne színesíteni a muzsikát. Hezitálás nélkül belementem, megvettem a hangszert, és még aznap stúdió. Ezek után nekem szegezték a kérdést, hogy van-e kedvem folytatni velük a rock'n'rollt, immár aktív zenekartagként. Aztán jött néhány próba, és az összes nótára föl lett véve a darbuka. Azóta még bővült kongákkal is az arzenál.

Milyen volt a korai időkben a zene a mostanihoz képest?

Más. Kissé szintetikusabb. Kevésbé kiforrott. Abban volt még billentyű, no meg másik énekes is. Többeknek tetszett az akkori muzsika is.

Kik a Room Of The Mad Robots fő hatásai?

Mindenkinél megvannak az etalonok, igencsak sokrétű a felhozatal. Néhány banda a teljesség igénye nélkül: Down, C.O.C., Sepultura, Tool, Meshuggah, Kyuss, Pantera, Deftones, Crowbar, Brujeria.

Hogy születnek a dalaitok?

Örömzenélgetés, témázgatás, improvizálás útján. Sok téma, sőt nóta is merül feledésbe, vagy akár kerül a kukába. Az idő eldönti, hogy mi marad meg és mi nem. Amiben látunk fantáziát, azzal elkezdünk foglalkozni, próbálgatunk rá ötleteket, csiszolgatjuk, módosítgatjuk, kiszámoljuk, és így tovább.

Milyen változások várhatók a következő albumon, és mi várható a beharangozott EP-től? Mi a célja ennek a kiadványnak?

A legmarkánsabb változás értelemszerűen az ének, illetve az énekes személye. PT máshogyan énekel, mint a korábbi énekesünk, más hangulatokat, más dallamvilágot, más koncepciót visz a zenébe. Persze zeneileg is más lett az EP, bizodalmunk szerint kiforrottabb lett, talán kissé elszállósabb is, plusz itt már vannak kongák is. Elárulhatom, hogy a négy nóta közül lesz egy akusztikus tétele is a lemeznek. Szerettünk volna mihamarabb PT-vel csinálni egy anyagot, aminek elkészítésénél már ő is aktív szerepet játszik. A terv az, hogy pár hónapos átfedéssel az egyes lemezek között csináljunk három-négy kislemezt, melyek egyfajta egységet képeznek egymással és tartalmi összefüggést hordoznak. Így együtt adnak ki majd egy nagylemezt.

Külföld felé próbáltok-e tapogatózni? Milyen esélyekkel indul manapság egy hazai csapat a nemzetközi versenyben, és egyáltalán milyen célokat tűztetek ki magatok elé ezen a téren?

Nos, az elsődleges cél egy itthoni stabil bázis kiépítése. Amennyiben van lehetőség külföldön koncertezni, annak nagyon örülünk, de ez csak akkor realizálható, ha nem kíván anyagi befektetést egy ilyen kiruccanás. Voltunk Ausztriában már háromszor, nagyon jó tapasztalataink vannak egyébként. Hosszú távon mindenképpen gondolkodunk a külföldi terjeszkedésben, koncertezgetésben, viszont ehhez rengeteg idő energia, hozzáértés és attól tartok, pénz kell.

Melyik volt a legjobb koncertjeitek eddig? Hol szerettek leginkább játszani Magyarországon? Milyen lehetőségek vannak manapság egy feltörekvő rockzenekar számára itthon?

Több koncertet is tudnék említeni. Jelentőségében, méreteiben, szervezés szempontjából egyértelműen a Sportarénában adott buli a domináns. Ehhez hasonló szempontok alapján kiemelném még a bécsi Gasometerben, illetve a Praterben adott hangversenyt. Meg kell említsem a tavalyi hegyaljás bulit a Dewalt színpadon, az idei Szigeten a MTV Headbanger's Ball Rock színpadon történteket, és persze kihagyhatatlan a Crowbar-féle esemény is. Összbenyomásban, hangulatban, közönségsikerileg volt több kisebb klubkoncert is, ami igen jóra sikeredett. Legutóbb a Dürerben az iszapkárosultak javára adott koncert ütött nagyot, igazán remek buli volt és létszámban is jól sikerült, hiszen 800 fizető vendég jött el. A lehetőségekről annyit, hogy nem kecsegtetőek. Rengeteg zenekar van, rengeteg pénz nincs. Persze aki eltökélt, az fog tudni koncertezni, leginkább, ha maga megszervezi, esetleg „bekéredzkedik" valahová, vagy jó kapcsolatokat tud kiépíteni. Rosszak a körülmények, rossz a szervezés, és a bulik hirdetése főleg a vidéki régiókban. Természetesen akadnak kivételek.

Mi minden idők három legjobb lemeze?

Ez nagyon aljas kérdés! (nevet) Speciális megítélés és mérlegelés mellett is nehéz rangsorolni. Valószínűleg mindenki mást mondana, szívem szerint az első háromhoz azért még hozzátennék vagy tizenötöt, a metal műfaján belül maradva is... Down – NOLA, Sepultura – Chaos A.D., Kyuss – Welcome To Sky Valley.

Mi az élet értelme?

Negyvenkettő. Dolgozom egy másik alternatívám is, ha netán kiderülne, hogy a 42 átverés vagy téves. (nevet) Igazán lenyűgöző lenne, ha még ebben a létformámban képes lennék valami esszenciát ültetni e kérdés köré. De úgy vélem, hogy a válasznál valóban fontosabb a helyes kérdés föltétele. Az ember van olyan naiv – mivelhogy emberségünk egyik kincse az értelem maga – , hogy olyannyira túlbecsülje az értelem hatalmát, hogy az képes legyen az élet egészét definiálni. Az élet az mérhetetlenül több az értelemnél szerintem. Az értelem világa csupán homokszem a végtelen anyag és anti anyag sivatagában. Egy emberibb megközelítésben, pedig azt hiszem, a legjobb amit tehetünk, hogy naprólnapra, percről percre igyekszünk túllépni önnön határainkon, kutakodva emberi lét- és tudatformánk végső lehetőségei felé. Úgy valahogy, hogy közben még jól is érezzük magunkat. Ennél nagyobb kihívást aligha tudok elképzelni. (mosolyog)

További fotók:
Room of the Mad Robots

A Mechanical Sound Empire lemezről itt, a zenekar Ozzy Osbourne előtti fellépéséről itt olvashatsz.

 

Hozzászólások 

 
+1 #1 Equinox 2013-03-31 21:10
Hehe, jó ez is. A banda többi tagjának a pontos nevével tudna vki szolgálni? Egy netes adatbázisba most vezetem be őket, és nagyon nincs anyag. Nem lesz könnyű meló. Hivatalos lapjukon is csak becenevek vannak címszavas változatban, dalok játékidővel is elkelnének (az mp3asaim nem elég megbízhatóak egy rateyourmusic kaliberű adatbázisnak)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Volbeat - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. június 18.

 

Slayer - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Nevermore - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Watch My Dying - Budapest, Kultiplex, 2005. november 12.