Shock!

1998. április 30-án az E-klubban megrendezett Tankcsapda koncert előtt kivételesen nem honi csapat melegítette be a deszkákat, hanem Lengyelországból hívták meg a Sweet Noise nevű zenekart.

... A zenekar 1991-ben alakult Poznanban, egy közép-lengyelországi városban. Hard rock csapatként kezdtük, és már akkor is őszinte zenét csináltunk. Persze idővel fejlődött a technikánk és a muzsikánk, amíg a Ghetto c. lemezig el nem értünk. A zenekarnak 5 tagja van. Mindenki különböző műfajok felől érkezett, mint blues, rock, thrash. Én pl. hatalmas Bon Scott-féle AC/DC rajongó vagyok, de a Sweet Noise egy heavy metal zenekar, melyben megpróbálom a blues gyökereket megtartani amennyire csak lehetséges, mert én a blues-on nőttem fel, és azt vallom, hogy a blues a lélek igazi muzsikája...

...Nemrég jelent meg Ghetto c. lemezünk, melyet tulajdonképpen már két éve rögzítettünk. Ez az első albumunk mely nemzetközi terjesztést kap, ami igen nagy eredmény a számunkra. Az első albumunk - Respect - megjelenése után próbáltuk meggyőzni kiadónkat, a PolyGramot, hogy nemzetközileg is ismertessenek meg minket, mert hiszem, hogy nagy lehetőség van a zenekarban, ugyanis bármerre játszottunk, eddig mindig megtaláltuk az utat az emberek szívéhez...

...A Ghetto egy nagyon kemény album, melyben valahol a blues is megtalálható. Az üzenete tisztán érthető: egy olyan ember hangja aki elidegenedett, magányosnak érzi magát ezen a világon, aki Európa egy elkülönített részén kénytelen élni, ami történetesen a kontinens keleti fele. Úgy gondolom ez az emberiség egyik legnagyobb bűne, hogy az embereket elkülönítik, egyiket a sötét oldalra helyezik, a másikat meg oda, ahol ragyogó és fényes minden. Rengeteget utaztam az életemben - mert az édesapám szudáni -, így láthattam és tapasztalhattam mind a két oldalt. Ami a Ghetto lemezen hallható az nem politika, hanem arról szól, ahogy az emberek a '90-es években élnek, amikor az emberi kapcsolatok teljesen összeomlanak...

...A Ghetto nagy előrelépés volt a Respect után és remek fogadtatásban részesült, rengeteg jó visszajelzést kaptunk rá Lengyelországban. Egyébként még Görögországból, Hollandiából, Németországból és Spanyolországból is kaptunk rá dicsérő kritikákat. Tetszett a zene, a gitárosok munkája, a ritmus, az ének, mindezt erővel, tűzzel telinek találták. Természetesen hasonlítgattak néhány ismert zenekarhoz, pl.: R.A.T.M., Sepultura. Amit el is ismerek ebből, az az, hogy ezek a zenekarok mentalitásban közel állnak hozzánk, de nem másoljuk őket, mert szerintem ha eredeti vagy, és a saját hangodat, egyéniségedet használod, akkor megvan rá a lehetőséged, hogy önálló személyiséggé válj...

A CD borítóján felfedeztem egy idézetet egy német író - Hermann Hesse - Pusztai farkas (Steppenwolf) c. könyvéből. (Érdekességképpen megemlítem, hogy pont előző nap kezdtem el olvasni e könyvet, mint ahogy a CD a kezembe jutott.) Olvastad is a Pusztai farkast?

Persze. Jó kérdés.

És tetszett?

Természetesen. Sokat segített nekem ez a könyv. Az életemnek egy különleges szakaszában olvastam, amikor egy számomra fontos ember elhagyott, nagyon pocsék évem volt, teljesen megváltozott a gondolkodásmódom. Régen sokat ittam, amit úgy hívnak nálunk, hogy a "lengyel út". A mértéktelen bűnözésen kívül a kommunisták azt egész nemzetet "itatták", mert ha iszol nem tudod irányítani magad, nem gondolkodsz azon a mocskon ami körülvesz, nem törődsz a jelennel. Így "megtanultam" inni, amitől rémálommá vált az életem, és mindent el kellett veszítenem ahhoz, hogy azzá váljak aki most vagyok. Ekkor adta oda nekem valaki a Pusztai farkast és ebben a könyvben megtaláltam az élet értelmét. Azért tettem fel a lemezborítóra azt az idézetet, mert úgy érzem néhány dalnak negatív kisugárzása van és én nem ezt akartam. Az emberi élet nagyon értékes, amit nem vehetsz el csak úgy magadtól. Élni kell, ez jelenti az igazi bátorságot. Ha el akarod venni magadtól az életet, ha megsebzed magad, akkor azokat is megsebzed, akik téged szerettek és szeretnek. Ezért tettem fel azt a mondatot a borítóra.

Olvastál más könyvet is Hermann Hessétől?

Nem. Kerestem, de nem találtam eddig. Most nincs is időm rá, de majd biztosan fogok.

Beszéljünk valami prózaibb dologról: mit vársz a magyar közönségtől, a koncerttől?

Szeretnék valamit adni magamból, a zenekarból, de ehhez nekünk is szükségünk van pozitív energiára. Azt hiszem ez a koncert is - mint bármelyik másik bulink - békét, szeretetet és tiszteletet közvetít. Én személy szerint ezt érzem, mikor egy koncert igazán jó. Nem szeretem megváltoztatni az embereket. Azt szeretném, ha elérnék a tudatukig, az agyukig, a szívükig. Mindenki óriási egyéniség, amit az édesanyám is mindig mondott. A Stone c. nótát neki is írtam, mert ő nagyon fontos az életemben.

Ismersz más magyar zenekarokat is?

Nem. De szeretnék zenekarokkal találkozni, magyar zenét hallgatni. Nem csak metalt, mert érdekel a kultúra is. Érdekel a magyar zene is, mert az új Sweet Noise albumon szeretnénk minél több kultúrából merítkezni. Keresünk zenéket a világ különböző pontjairól, hogy felhasználjuk - talán nem is a dalokba, hanem a nóták között lévő szünetek kitöltésére. Van egy dalunk, az In The Name Of God, amely egy nagyon szomorú nóta. Azok a dolgok inspiráltak e dal megírására, amit akkor láttam, mikor Algériában voltam. Ott az emberek hisznek Istenben és mégis megölik a testvéreiket, szüleiket és azt mondják erre, hogy Isten nevében teszik. Ennek a nótának a végén énekel pl. néhány arab asszony.

A Shock című dal miről szól? (Ezt nem hagyhattam ki!)

Arról szól, mikor betegen és fáradtan ülsz otthon, mert olyan emberek bántottak, akiktől soha nem vártad volna. Magadra zárod az ajtót, míg el nem jön az idő, hogy újra kinyisd, mert ekkor már úgy érzed, hogy nem történhet veled rossz, kimész és az emberek újra csak a seggedbe rúgnak, megbántanak. Ez a sokk. A dal arról szól, amikor időre van szükséged ahhoz, hogy begyógyítsd a sebeidet, hogy újra kimehess az emberek közé.

Fotó: Valentin Szilvia