Tom Araya nincs túl jó véleménnyel Lou Reed és a Metallica sok vitát kiváltott közös Lulu albumáról, bár saját bevallása szerint nem is hallotta azt. A Slayer basszusgitáros/énekese egy friss interjúban Dave Mustaine perdöntő szerepét is kétségbe vonta a thrash kialakulásában, és sokkal inkább az Anvil jelentőségét hangsúlyozta.
„Nem beszélhetek a teljes csapat nevében, de mindenképpen sokat kellene gondolkodni rajta, és nem hinném, hogy valaha csinálnánk hasonlót", válaszolta Araya a The Quietus azon kérdésére, amely azt firtatta, vajon a Slayer kit választana egy Luluhoz hasonlóan teljesen szokatlan kollaborációhoz. „Lou Reed is annyira avantgárd, annyira kívülálló, annyira eltérő zeneileg... Mindig a saját dolgát csinálta. Már amikor először hallottam a Metallica akciójáról vele, akkor is azt gondoltam: ez egy kicsit túl sok. A lemezt pedig nem hallottam, és nem is szeretném. Utálom ezt mondani, de nekem ez olyan, mintha túl görcsösen akartak volna jó fejek lenni."
Tom a beszélgetésben leszögezte: mindez nem Reed ellen irányul. „Lou Reed nagyszerű, amit csinál, az fantasztikus. Itt a Metallica akart túl jó fej lenni. Miért volt erre szükségük? És ez a Metallicán múlott, nem Lou Reeden, aki mondom, fantasztikus. A Metallicáék biztos utálni fognak, ha elolvassák, mit mondtam, de hát ez a véleményem. Meg sem kell hozzá hallgatnom a lemezt!", nevetett Araya.
Tomot megkérdezték egy másik Big Four banda, a Megadeth, illetve Dave Mustaine szerepéről a thrash kialakulásában: mint köztudott, Mustaine többször is lenyilatkozta, hogy nélküle a műfaj nem is létezne. Araya azonban ezt is másképp látja. „Daaave... Ő azért ahhoz egy kicsit későn érkezett!", nevetett. „A Megadeth a '80-as évek közepére állt össze, akkor jött ki az első lemezük is. Oké, alapító tagja volt a Metallicának, de szerintem vannak más csapatok, akiknek ők is sokkal tartoznak, és mi is sokkal tartozunk. Utálom ezt mondani, de az a zenekar, amelyik megalkotta azt a zenét, amit aztán mi továbbfejlesztettünk és a saját képünkre formáltunk, az Anvil volt. Hallgasd meg az első Anvil lemezt, és ott hallod rajta a Metallica csíráját. Vagyis vannak más bandák, akiket meg kell említeni, ha a thrash metal kezdeteiről vagy az akkori új zenei kísérletekről beszélünk. Mi csak átvettük ezeket az elemeket, és a saját képünkre alakítottuk őket. Valami miatt az Anthrax, a Slayer és a Metallica létrejött, és ez nagyjából egyszerre, 1981 környékén történt. És harminc év alatt azzá váltunk, akik ma vagyunk. Ahogy mondtam, Mustaine is ott volt a Metallica kezdeteinél, de kirúgták, és csak öt év múlva jött elő a saját zenekarával."
A Slayer jelenleg gőzerővel dolgozik az új lemez dalain, ami akár már nyárra megjelenhet.
Hozzászólások
slayer? kb annyi fantázia van benne mint a luluban, vagy még annyi sincs...
Én úgy vagyok a slayerrel, hogy igazán kedvelek tőlük régi néhány régi albumot, sőt sztem a Reign in Blood és a Seasons párost mindenképpen feltűntetném a 20 kedvenc albumom listáján... de számomra a Slayer már rég nem tud újat nyújtani... ami nem is baj, hiszen ha sajátmaguk és a rajongóik oroszlánrésze meg van elégedve a zenéjükkel, akkor minden rendben! :)
Én inkább azokat a zenekarokat kedveltem/kedvelem, akik mernek kísérletezni, ez a fajta attitűd áll hozzám közelebb. Pont emiatt kedvelem jobban a Metallicát, bár az súlyos tény, hogy a Luluval nagyon félrenyúltak... sajnos! Sülhetett volna el ez sztem akár nagyonis jól.
Amúgy nekem kifejezetten tetszett a Diabolus in Musica album anno, ha már Bostaphról is esett szó :) (meg van egy God Hates Us All pólóm is, amit olykor felveszek pulóver alá, csak mert \m/ - . - \m/ )
Mármint a Bostaph korszakon kívül? Az ég világon semmit :D És még az is messze lekörözte korának egyéb próbálkozásait
Mondjuk a Slayeren mit lehet kritizálni? :)