Shock!

Ska zenekar Magyarhonból. Nincs sok ilyen, bár azért volt már példa kisebb sikerekre ilyen műfajban, lásd a Sugarloaf esetét, bár ők azért erőteljesen elmozdultak a pop irányába. No, szövegileg az első nóta tuti nem pop, de még a rádiók szomszédos utcáiból is kitiltanák, mivel a Fuck A Duck című dalocska bizony tényleg arról szól, amiről a cím alapján sejteni lehet: "Nem kell csirke, nem kell béka, nem kell medve, nem kell kutya, dugj meg egy kacsát" (hevenyészett fordítás by BZ).

Aztán persze érkeznek a punk-ska (és kissé pop is, bocsbocsbocs) keverék slágerek, a szövegek hol magyarul, hol angolul szólalnak meg, néhol viccelődve, néhol kissé egyetemistán eltűnődve. Mindenesetre alapvetően hallgathatóan.A Boccaccio címezetű szösszenetben jól le is írják, hogy csak akkor lesz a dalból sláger, ha mindenki nekiáll rá táncolni és a mélyen tisztelt publikum kikövetel egy klipet is. Végülis... ez a helyzet.

A zenei alap nem ad hatalmas megfejtéseket, a stílus némelyest kötelez ugyebár, ezért tartják magukat a megadott korlátok között, de végülis feelingesen teszik. Ráadásul kilencen! A standard gitár-dob-bőgő-ének mellé háromtagú fúvós szekció, perkás és DJ is csatlakozott. Közben már a Ganja Smugglin' szól, amiben olyan jamaicai (pardon, dzsamékai) taajszoulaassal nyomják a ska-reggae keveréket, mint az ottani bennszülöttek, a Móni's Song - mecsoda meglepetés - női szólóénekkel operáló dalocska. A Metélős című záró tétel pedig olyan élethűen adja vissza egy körülmetélés körülményeit és utóéletét, hogy kezdtem gurnyadni összefelé - egyrészt a felidézett érzések elképzelése miatt, másrészt a visszafojtott vihogás okán. "Maghámozták a répám" meg "megblankolták a büszkeségem", wuhaha, ez kegyetlen. Jaj. Belegondolni is rossz. De a nóta akkor is vicces. És ezért jó.

Alig tizenkilenc perc alatt söpör át rajtunk a hat tételes alkotás, és bár tényleg nem vagyok otthon ebben a stílusban, nekem igenis tetszik. Remélem, elérnek némi sikereket, és ráadásul anélkül, hogy túlzottan kommersszé kellene válniuk. Hajrá.