Utolsó versenyzőnk ebben a felfokozott heavy érában a klasszikus múlttal rendelkező Rage lett. Lehet, hogy ez a heavy dömping nyomja rá kritikáimra a negatív élt, így sajnos a Rage anyaga sem menekült meg az általam kreált sablonos kategóriától.
Pedig nem szándékosan kérdőjelezem meg a heavy korongokat (lásd Cross Borns kritika), de komolyan mondom, nálunk százszor jobb bandák alkotnak ma már, mint egynémely friss külföldi formáció.
Na jó, azért a Rage továbbra is hozza megszokott formáját, és a fenti állítás semmiképpen sem vonatkozik rájuk, mivel többnyire igencsak kidolgozottak a refrének (The Mirror In Your Eyes) a dalok (One More Time, I'm Crucified), nem beszélve a már megszokott klasszikus zenei megoldásokról.
