Bizonyos kiadóknak jó szimatuk van ahhoz, hogy a mai metal-dömpingben is kiszúrjanak egy-egy igazán figyelemreméltó csapatot. Olyanokat, akiknek az albumait hallván kénytelenek vagyunk hosszabban kotlani, ha érzékeltetni szeretnénk, miként írható le az általuk létrehozott muzsika.
A Raintime elnevezés öt olasz fiút takar. Ez a bemutatkozó anyaguk. Idáig nagyjából sima az ügy... Mielőtt bárki összezavarodna attól, amiket alább lejegyzek, a lényeg: a Tales from Sadness nagyon is kóser.
A muzsika, lett légyen bármily szigorú is, mindvégig dallamos. Tiszta sor. Könnyedén kerülhetünk abba a tévképzetbe, hogy mérsékelten morcos északi csapatot hallgatunk. Erre utalnak a sötét, kemény riffek, az elszántan száguldó kétlábgépezés, de helyenként a szintimunka is. Egészen más - még egy fokkal morcosabb - stílust juttat eszünkbe az a halálhörgő-harákoló rikács, amely a teljesen épkézláb, tiszta vokálozással, kórusokkal váltakozik szinte minden nótában. (Ez trendi már egy ideje...) Olykor őrült mélységekbe túrnak le a gityók, máskor fülbemászóan klasszikusak. Időnként árnyalatnyi progresszivitásra csodálkozunk rá, pár perccel később pedig a modern metal mezsgyéjét súrolják a témák - igaz, csak szőrmentén, módjával. Ilyen a The Experiment, amely nem csupán nevében kísérletezget... Találunk hagyományos, speed-heavy metal pillanatokat is, dögivel (pl. Using the Light Forever). Mindezen kavalkád teljesen jól működik és megfér egymás mellett. A műfajok sokszínűsége többnyire egy-egy nótán belül is fellelhető - kitűnő példa erre a Daily Exetution/Paradox Defeat, amely mintegy esszenciáját nyújtja a Raintime összetett érdeklődési körének. Balladájuk, a Chains of Sadness, erőteljes és szép, noha nem kifejezetten lírai és romantikus.
Támpont után hiába kutatok, hasonlítgatás-képtelen vagyok. Ami inkább jópont, mintsem! Változatos stílusbéli kavalkád vonul fel a Raintime dalaiban. Hallgassa, aki bírja a tempózást, a vérmes duhajságot, a szintivel kísért, pöpec melódiákat, az öri-hari vérköpéssel elegy éneket, a dallamos death hangulatokat. (Aki meg nem bírja, gyúrjon rá - megéri.)
Elsőre csak tetszett. Harmadjára totál belezúgtam.
