Shock!

InsideOut-os papírtok - akkor ez valami prog. dolog lehet... Ja, tényleg. Bodin mester a The Flower Kings nevű csapat billentyűse, így hát sejtettem előre, hogy kimunkált, billentyűgazdag zenét hallok majd. Na, lássuk.

Furcsa középkori dallammal indul a lemez, orgonák és egyebek, aztán kissé old-school prog. rock instru bevezetővé dagályosodik a zene. Gitár sehol. Halló... Nem rossz, bár még semmi extra. Megyek tovább. Hopp, standard progrock lead-szinti, minimál gitárral. Olyan, mint egy régi Solaris lemez. Oké, menetrendszerűen befutott az orgona is, jazz-prog alapokra. Gitár még mindig sehol. Mondjuk tetszik amit hallok, most még egy basszus-szóló is megérkezett balról, de azt a nyamvadt gitárost valahol a stúdióba menet lelőtték... Tovább, tovább.

Most picit olyan a dolog, mintha Ayreon lemezt hallanék, minimálra keverve és még mindig hathúros hangszer nélkül. A bőgő viszont végig félistenként nyomul, ilyen ujjakért feltörekvő basszisták fél golyójukat adnák oda. Tulajdonképpen ez egy jó lemez, csak pont kiszámíthatóan progresszív (micsoda képzavar, nem?) Van rajta lassú zongorás darab, van tördelt ritmusú jazzes agymenés, visszafogott, hömpölygős instru darab, igazából tetszik, csak mégsem fog meg. Ha ismered a Genesist, az IQ-t, a Solarist, akkor ezt is ismerni fogod, és még tetszeni is fog. Ha viszont kicsit is hiányolnád a sokat emlegetett gitárt... vegyél Backstreet Boys lemezt, azon is több zúzda van.

Nekem ez egy hetes, de elvakult prog. rock fanok már elindultak hozzám baseball ütőkkel...