A norvég méreg, a Vreid hatodik albumával jelentkezik idén, hűen kétéves lemezkiadási periódusukhoz. Stian „Strom" Bakketeig 2010-es visszatérése után az addig kőbe vésett felállással üzemelő csapat teljes mértékben azonos immár a Valfar máig érthetetlen halálát követően feloszlatott Windir hangszeres szekciójával – a párhuzamokkal azonban ezen a ponton le is számolhatunk. Elődjéhez képest ugyanis ez a zenekar egy sokkal kevésbé szofisztikált, arcbamászóbb és puritánabb úton indult el, és járja azt töretlenül, maximális hitelességgel és természetszerűleg egyre szőrösebben.
Elitista körökben félmosollyal lenézett műfaj ez a black 'n' roll, én viszont úgy gondolom, hogy mondjuk egy kevésbé corpsepaintbe merevedett Immortal (nem beszélve egy osloi születésű Lemmy Kilmisterről) is bátran játszhatna hasonló zenét manapság, ismerve Abbath szerelmi viszonyát a fagyos északhoz és a Motörheadhez. A hajunkat lobogtatja az autentikus skandináv életérzés, mely az album bő negyven percét uralja, és amit ebben a formában szinte kizárólag norvég előadók hangzóanyagain tapasztalhatunk meg. Ezen az egységesen erős, mégis kellően változatos albumon a Sights Of Old nóta képében egy vérbeli északi óriás trónol: ez a tiszta és torzított hangszínekkel egyaránt operáló monstrum önmagában bizonyítja, hogy a Vreid magáévá tette a jó bor tulajdonságait.
megjelenés:
2013 |
kiadó:
Indie Recordings |
pontszám:
8 /10 Szerinted hány pont?
|
Voltaképpen az album minden egyes ismérve mellé egyszerűen odaírhatnám, hogy ez az eddigi legjobb, ami ebben a műhelyben született. A dalok minden korábbinál strukturáltabbak, a hangzás remekül emeli ki a két gitáros remek közös teljesítményét, a Lemmy-klón frontember, Sture Dingsøyr mondjuk a legkevésbé hozza magát változatosan, de orgánuma erős, fellépése pedig aligha lehetne ennél sokkal őszintébb. Nem mondom, hogy nem hallgatható héttérzeneként a Welcome Farewell, mert bizony irodai munka vagy éppen Angry Birds mellett is kiváló szolgálatot tesz, csukott szemmel sem válik azonban unalmassá. Bár néhány ponton többet is nyújt, ez egy szégyentelen headbanger cucc, amire a magam részéről csak erősen bólogatni tudok.
Eddig úgy fest tehát, hogy míg tavaly a Goatwhore, idén a Vreid szállítja az év black 'n' roll lemezét. A kriptaszagúan régisulis, de persze újfent zseniális borítóba csomagolt anyagon elfért volna még néhány erősebb téma, azért ez így is egy rettentő (és) szórakoztató műsor. Az áprilisi koncerten pedig természetesen trollmulatschág, férfimunka várható.
A Vreid április 10-én Budapesten, a Dürer Kertben játszik a Solefald és az In Vain társaságában. További részletek itt.