Shock!

december 22.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Y.O.C.: MP3 Project / Undead (A Tribute To The Iron Maiden)

Törökország újra támad! Csodálatos kiadványt kaptunk a pasák földjéről, illetve egészen pontosan kettőt. A Y.O.C. név egy fiatalembert takar, aki elmondása szerint híres tenor énekes. Egyik "lemeze" az MP3 PROJECT címet viseli, ezen pár saját dal és jó néhány feldolgozás található... mp3 formában. Tyű.

megjelenés:
2004
kiadó:
szerzői kiadás
pontszám:
1 /10

Szerinted hány pont?
( 2 Szavazat )

Nézzük a sajátokat. Egy zongorás intro, hallhatóan valami hangkártya midijéről, vagy olcsó tajvani játékbillentyűzetről á la Szintiboy. Aztán felcsendül a Thy Kingdom, mely kábé annyira metal, mint amennyire Uhrin Benedek az. A nóta egy Rhapsody vagy Manowar mániában szenvedő operaszerűség, szintis orgonahangokra és Y.O.C. hisztérikus operaparódia énekére épülő vicc. Öt és fél percig húzza, míg a tisztelt Hallgató eldöntheti, a röhögéstől fetreng-e, vagy szimplán helikoptert játszik a cédével. Ráadásul a dal nagyapám szavaival élve egyébként is olyan, mint Nagy Lajos lovagi kardja: Hosszú és lapos. És ez még semmi! A dal vége nem jelent feloldozást, mert máris megkapjuk ugyanezt a nótát megint, csak most épp zongorával kísérve! Török barátunk hangja itt tán még extatikusabb, kábé olyan, mint az elsős operaszakos hallgatóé, miután sikeres felvételijét megünneplendő, a helyi kiskocsmában vidámra szívja magát keverttel, majd felpattan a talponálló színpadára.

Ezzel véget is ért a saját blokk. És jön a további törökdúlás: olyan dalokat hallgathatunk meg valami helyi banda előadásában, mint a Testamenttől az Into The Pit (a zene egész korrekt, az ének elmegy), vagy a Slayer Seasons In The Abyss-e (a zene itt se vészes, de az üvöltést áriázással mixelni elég agyhalott ötlet). A következő három Iron Maiden dal pedig a második lemezen is fent van audio formátumban, tehát ugorjunk.

A Maiden tribute lemez összvissz ezt a három nótát rejti: a Flash Of The Blade, a Children Of The Damned és az Only The Good Die Young zörög gyors egymásutánban. A zenei alap megint csak korrekt, bár a dob megmarad a megbízható kettőnégynél, a gitárok pedig az ikerszólóknál alkotnak néha olyan hamisságokat, hogy a füleim először meghallgatva az iszonyatos disszonanciát, úgy döntöttek, futva menekülnek: csak a Víg Kalmár vendéglő előtt értem utol őket, és hosszas nyugtatgatás után tudtam visszaédesgetni őket a fejemre.

Az ének itt is olyan izé. Nagyjából minden a helyén van, de még sincs ott. A tenor bég néha nem tudja, operaénekes akar lenni, vagy kőkemény metalista, hol üvölt és elharapja a szavak végét, hol másfelet vibrátózik, mint elszabadult masszázsrúd a szexshopban. Az eredetileg gyönyörű Children Of The Damned aztán még durvább, hamis, erőltetett, cincogós... Pedig Dickinson után szabadon még Seb Bach is varázsolt belőle csodálatos feldolgozást, e kettő után nagyon tud fájni a Y.O.C. féle verzió. A vége-sikoly is csak majdnem jön ki, de ez a majdnem is elég ahhoz, hogy megrémisszen három óvodányi komisz gyereket. Az Only The Good... már csak levezetés, abban eredetileg se volt nagy éneklés, hát itt meg aztán biztos nincs.

Pár szó a külcsínről (ha már így agyondicsértem a belbecset): az MP3 Project borítóján a Főhős karikatúrája található, amint egy wc-n ül tök pucéran, előtte számítógép, melyen nénicici villog. Az idétlen bazsalygás talán annak az apró hangjegynek köszönhető, mely egy hullámos vonallal az ánusz irányából libben elő, jelképezve ezzel egy dallamos (netán operás) flatullációt. Ha a torka nincs aranyból a srácnak, legalább az ere legyen abból! A kísérőlevél itt megtalálható egy az egyben, de a borítókon és a cd-n található biográfiában is olyan szintű angolságot találhatunk, amitől kezdő angoltanárok azonnal agyérgörcsöt kapnának. Nem utolsó sorban megemlíteném, hogy a srác biztosra ment: Mindkét cd-jéből három példányt mellékelt, valamint az ominózus klotyós borítót felhasználva még matricákat is kaptunk. Nem is tudom, hová ragasszam, az óvoda bejáratára, vagy a Katolikus Kör ajtajára?

Ja, és Y.O.C. az életművét a borítón Dimebag emlékének szenteli. Szegénykém, még halálában sem nyugodhat? Nem kéne ilyennel bolygatni az emlékét. Persze nem wazogatnám szegény srácot, ha egy kezdő zenész naiv próbálkozásáról lenne szó, de a kísérőlevél és a körítés alapján hősünknek akkora egója van, mint a Nagyalföld... Így hát most magyarosan visszavágtam egy töröknek, mert ennél még az a 150 év is kellemesebb lehetett. Viszont szívesen megnéznék egy All Star Projectet, ahol Y.O.C. mögött Uhrin Benedek és Győzike vokálozik, a kísérőzenekar pedig Jódlis Csocsesz és Szintiboy...

Ha valakinek égető szüksége támad Y.O.C. korongokra, akkor nyugodtan írjon, hiszen 2-2 "extra" példánnyal rendelkezünk, pedig nem szeretnénk. Eggyel sem.

 

Hozzászólások 

 
#1 zombee 2017-01-03 15:58
És ez nekem a mai napig megvan! :D
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Volbeat - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. június 18.

 

Overkill - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Accept - Budapest, Club 202, 2011. február 2.

 

Stratovarius - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

30 Seconds To Mars - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 13.