A Shock zenekar nem a mi házi csapatunk (felkiáltójel sincs a végén), hanem egy 97-ben alakult formáció, mely azóta rengeteg tagcserén átesett, szüneteltek, újjáalakultak, és újra léteznek (bár ahogy nézem, régen Shokk-ként, és az első demójukról írtunk is).
A 2007 februárjában készült demón 5 nóta hallható, és teljesen más zenét tartalmaz, mint az egykori felvétel.
A zene mondjuk létezhetett volna a kilencvenes évek elején-közepén, tipikus ugrálós street-core, szókimondó szövegekkel. Annak idején rengeteg hasonló csapat létezett ebben a stílusban nálunk is, mára nagyítóval kell őket keresgélni, ám elmúltak, mint ahogy a világból is elmúltak a hasonszőrű zenekarok
Az öt dal átlagos, szokványosan egyszerű (olykor már túl butácska) riffekből áll össze, ritkán a (közép)korai Sepultura hatását fel lehet fedezni. A dalszövegeket érteni nem lehet (bár ez talán nem is baj), a dalok döbbenetesen pontatlanok, pedig ennek a fajta zenének a feszesség, húzós, pontos tempó lenne az alappillére. Kár, hogy '97 óta ezt nem sikerült megvalósítani, és itt ötlik fel a fejemben a gondolat, hogy tulajdonképpen miért is létezik ez a zenekar - illetve miért ne létezhetne -, és mégis milyen közönséget akar magának megfogni.
Egyáltalán nem ragadott meg a zene, kb. mintha három riffet hallgattam volna az öt dalon keresztül (egyébként majdnem). Az égvilágon semmi nem venne rá, hogy koncerten megnézzem őket, ha felvételen ennyire csapnivalóak, hiszen alapvető zenei fogalmakkal nincsenek tisztában ennyi év „zenélés" után, és ez az ő korukban már kínosnak mondható.
Hobbinak, helyi kocsmában még elmegy ez a fajta komolytalankodás, de szélesebb közönség elé felesleges tárni.
A demó egyébként ingyenesen letölthető a csapat honlapjáról, ha valaki semmitmondó zenét akar mindenáron hallgatni.
