Görögországban sincs kolbászból a kerítés, és ahogy ma kritizált kollégájuknál, úgy a Ten Rail Cellnél sem találtam mást a borítékban, mint egy árva cd-t. A Ten Rail Cell honlapja sem kényeztet el túl sok információval, de legalább a lényeg megtalálható: '99-ben alakultak, jelenleg négyen zenélnek a csapatban, és a sok év alatt két demófelvételt sikerült megjelentetniük - ez a második.
És ha minden igaz, 2-3 koncertjük akadt eddig.
A zene amolyan alap death/thrash, tufa témákkal, nulla izgalommal, melyre ordibál a vokalista. A srácoknak kb. annyi érzékük van a dalszerzéshez és zenéléshez, mint nekem egy úszóversenyen való kiváló helyezéshez. (Gy.k.: nulla.)
Négy rémesen unalmas dalszerűséget sikerült borzasztó (a hallgathatatlanság határán egyensúlyozó) minőségben felvenniük, ráadásul addig sem sikerült eljutniuk e röpke hét év alatt, hogy a gitárt megfelelően hangolják be.
Azt hiszem jobban járnánk, ha inkább feta sajtot készítenének a jövőben, a zenélést pedig hagyják meg azoknak, akik értenek is hozzá - illetve a tehetség apró szikrája ott csillog a szerzeményeikben.
Bátor jelentkezőknek szívesen elpostázom ezt a cd-t is.
