Ha minden igaz, 2015-ben végre tényleg elkészülhet egy új Metallica-album, aminek lehet, hogy megint Rick Rubin lesz a producere, de az is, hogy nem. Egy dolog biztos: Bob Rock nem lát esélyt arra, hogy esetleg ismét ő felügyelje a munkálatokat.
„Nem hinném, hogy megtörténne a dolog”, mondta Eddie Trunk podcastjében a producer, amikor arról kérdezték, lát-e esélyt rá, hogy valamikor a jövőben még együtt dolgozzon a Metallicával. „Szerintem továbbra is előre kell haladniuk. A Death Magnetickel visszakanyarodtak a gyökereikhez, amit tök jónak tartok. Úgy gondolom, még mindig ott rejlik bennük egy mérföldkő jelentőségű album, ami talán éppen most forrja ki magát.”
Rock ettől még persze ma is jóban van a zenekarral, amellyel olyannyira jelentékenyen befolyásolták egymás életét és karrierjét, meg persze eközben a teljes zenei színteret. „Rendszeresen látom a srácokat, és mindig olyan, mintha csak tegnap találkoztunk volna utoljára. Ha valakikkel tizenöt évet töltesz el együtt, és olyan dolgokon mentek keresztül együtt, amin mi, azok az emberek jelentős részét képezik majd az életednek, és kész.”
Rock és a Metallica munkakapcsolata az 1991-es fekete albumon kezdődött, amely minden idők egyik legsikeresebb rocklemeze lett, majd kitartottak egymást mellett a Load és a Reload időszakában, illetve később is. A zenekar sosem rejtette véka alá, hogy a 2003-as St. Anger soha nem készülhetett volna el, ha Rock nincs ott mellettük, és a kollaboráció szoros voltát igazolja, hogy a lemezre végül a basszustémákat is a producer játszotta fel. E nagyon súlyos feszültségekkel, belső válságokkal tarkított korszak után azonban mindkét fél úgy látta jónak, ha elválnak egymástól, és néhány évvel később Bob a Reutersnek egyenesen azt mondta: úgy érezte, húsz évet fiatalodott, miután ebben megállapodtak.
A 60 éves producerguru szerint egyébként a Death Magnetic szükségszerű lépéseket hozott zeneileg. „Értem, merre indultak el, és arrafelé kellett indulniuk”, összegezte Rock.
Hozzászólások
Pedig jól jön ez az online és offline zenei médiának. Ők valószínűleg ennek ellenkezőjét mormolják el veled egy időben. ;)
Ennél szebben magam sem fogalmazhattam volna meg a dolgot!
És pár éve eljött az a pont, amikor sokunk ízlése és a Metallica "azt teszek, amihez éppen kedvem van" hozáállása nem fedi egymást... De nincs ezzel gond, a St. Anger-ig bírom őket, utána meg tök homály, amit csinálnak.
Ettől függetlenül az idei év tényleg nem sok termést hozott, A Flying Colors album egész jó, Marty Friedman Infernója is, de ax Exmortus Slave to the Swordja is odabasz, ahogy az új Alkoholizer album, de a Mörti Viventi előtt is le a kalappal, thrash terén még a Shrapnel alkotott nagyot idén. Az új Midnight is rengeteg érdekességet hozott, persze egyik sem találta fel a spanyolviaszt a maga stílusában. Persza a Solstafir sok zenei és hangulati elemben igen.
Idézet - FitForAKing:
Én hallottam, végtelenül uncsi, szentimentális, érzelgős szar. Innovatívnak, mérföldkő jelentőségűnek aligha titulálható, Sigur Rósék már kitalálták ezt a zenei világot. Más egyéb?
ReLulu
Idézet - Vasút:
Idézet - senkise:
Hallottad a Solstafir idei albumát?