Novemberben jelenik meg az Electric Wizard új albuma, amely a Wizard Bloody Wizard címet viseli. A lemezről máris meghallgatható az első szerzemény, a See You In Hell.
A Spinefarm kiadó gondozásában kerül a boltokba november 10-én a brit Electric Wizard új nagylemeze, a Wizard Bloody Wizard. „Azonnal tudtuk, milyen irányba kell haladnunk", mondja Jus Oborn énekes/gitáros az albumról. „Igazán súlyos zenét akartunk játszani, nagyon alapvető heavy rockot, amely blues-alapú, de közben brutális is. Szerintem a modern súlyos zenék többsége elveszett a saját seggében, mert túlságosan hatásvadász és technikás. Mi ezzel szemben vissza akartunk térni az eredendő hangzáshoz, a túlerősített blueshoz: Hendrixhez, a Blue Cheerhez, a Zeppelinhez. Azt mondtuk, nyomjunk mi is bluest a saját stílusunkban: súlyos, súlyos, kibaszott szuper-bluest, totális csigatempóban vánszorgó temető-boogie-t a 21. század poklának. Az ilyesminek reménytelenséget kellene sugároznia, de közben nagyon dacos és megtörhetetlen lett."
A lemezre az alábbi dalok kerülnek fel:
01. See You In Hell
02. Necromania
03. Hear The Sirens Scream
04. The Reaper
05. Wicked Caresses
06. Mourning Of The Magicians
A hat szám összesen 43 percet tesz ki, és a See You In Hell máris meghallgatható az albumról.
Hozzászólások
(abba meg már bele sem akarok menni, mert az már az ízlés témaköre, hogy az alapokhoz való visszatérés nem azt jelenti - szerintem -, hogy a régiek hangulatában a régiek stílusát jócskán lebutított formában játszom mélyre hangolt gitárokkal - mert itt szerintem ez történik. De ez tényleg ízlés kérdése, és a promó szempontjából irreleváns, hogy én mit gondolok a zenéjükről)
Szerintem amit ők értenek "technikásság" alatt, az nem ugyanaz, mint amit te. A modern, súlyos zenékről beszélnek.
Hogy a korlátlan technikai tudás nem eredményez feltétlenül jobb dalokat, ez ténykérdés, de az eredeti promószöveg lényege nem ez, hanem az, hogy a mai korlátlan technikai tudás ellenében visszamennek az alapokhoz - ergo (az ő olvasatuk szerint) a klasszikusok nem voltak technikásak - miközben a maiak pont tőlük tanulnak. Vagyis szerintem ellentmondtál önmagadnak.
Nyilván Hendrix nem abban az értelmben technikás, mint egy Cryptopsy vagy egy Archspire és száz százelék, hogy a Zeppelin se tudná eltolni azt úgy, amit a mai fiatal zenekarok lekavarnak, de pont ez a lényege annak, amit mond. Hogy a korlátlan technikai tudás nem eredményez jobb dalokat.
"Szerintem a modern súlyos zenék többsége elveszett a saját seggében, mert túlságosan hatásvadász és technikás. Mi ezzel szemben vissza akartunk térni az eredendő hangzáshoz, a túlerősített blueshoz: Hendrixhez, a Blue Cheerhez, a Zeppelinhez." - ebből, akárhogy próbálom értelmezni, nem jön le más, mint az, hogy a fent említett klasszikusok nem voltak technikásak. Oké.