Nem vártak tovább az egyértelmű döntés meghozatalával, így innentől fogva véglegesen Floor Jansen a Nightwish új énekesnője – jelentették be egy hivatalos közleményben a finn szimfo-metalosok. A zenekarnak Floor mellett még egy új teljes jogú tagja van Troy Donockley személyében, aki a 2007-es Dark Passion Play album idején került kapcsolatba Tuomas Holopainenékkel, és a turnékon már szintén jó ideje segíti a bandát dudán és egyéb hangszereken.
„Eredetileg várni akartunk 2014-ig, hogy meghozzuk a döntést a zenekar jövőbeli felállásáról, de az elmúlt év tisztán megmutatta számunkra, hogy Floor és Troy tökéletesen illeszkednek a puzzle-ba”, áll a Nightwish nyilatkozatában. „Nagyon hálásak vagyunk azért a kapocsért, ami kialakult közöttünk – szeretünk titeket, srácok.”
„Szavakkal le sem lehet írni, mit érzek!”, teszi hozzá mindehhez Floor. „Az egység mindenek felett áll, és nem vagyok képes érzékletesen elmondani, mennyire fantasztikus lesz folytatni ezt a hihetetlen utazást az új testvéreimmel. Egyszer volt egy álmom, és most megvalósult!” Természetesen Donockley is örül csatlakozásának. „Az Imaginaerum lemez turnéja igazi feltámadást jelentett számomra: láttam, ahogy egyre kovácsolódik az egység, és végül kialakul valamiféle transzcendencia mindabból az átlagos nonszenszből, ami csak hatást gyakorol egy zenekarra. Csodálatos folyamat volt. Boldogan hajózom majd tovább ismeretlen vizekre a testvéreimmel és a nővéremmel, hiszen a Nightwishben megvalósult zenei álmaim születésem óta velem vannak.”
A zenekar új DVD-je november végén jelenik meg Showtime, Storytime címmel, rajta a banda idei wackeni fellépésének felvételével, ahol természetesen headlinerként léptek színpadra augusztus 3-án. A 85 ezer néző előtt rögzített, 85 perces koncert mellett a második diszkre egy kétórás dokumentarista anyag kerül a beszédes Please Learn The Setlist In 48 Hours címmel, de az I Want My Tears Back és a Ghost Love Score koncertklipjeit is felpakolták rá.
A dallista az alábbi:
01. Dark Chest Of Wonders
02. Wish I Had An Angel
03. She Is My Sin
04. Ghost River
05. Ever Dream
06. Storytime
07. I Want My Tears Back
08. Nemo
09. Last Of The Wilds
10. Bless The Child
11. Romanticide
12. Amaranth
13. Ghost Love Score
14. Song Of Myself
15. Last Ride Of The Day
16. Outro (Imaginaerum)
A zenekar most pihenőt tart, új lemez reálisan nézve 2015 előtt nem igazán várható tőlük. Tuomas annyit már elhintett egy néhány héttel ezelőtti interjúban, hogy a Nightwish következő albuma valószínűleg szimplább, pőrébb megközelítésű lesz majd a legutóbbi Imaginaerumnál.
Hozzászólások
Én is értem, hogy mire utalnak, csak a stílust találtam megmosolyogtató nak, mert annyira látványosan a rajongóknak szól ez az "testvéreimmel együtt hajózunk új vizekre, hogy együtt harcoljunk az igaz metálért" jellegű megfogalmazás. Azzal persze semmi gond, hogy ahhoz igazítják a nyilatkozat stílusát, amit feltételezhetőe n elvárnak tőlük, csak nekem ez nem tetszik, mert a közízlésnek behódolást hamisnak, és az igazi zenével, zenész léttel nem összeférhetőnek tartom. Végeredményben ezt sem sok választja el a félmeztelenül a kamera előtt vonagló popénekesnők világától, az elv ugyanaz (ez persze ugyanúgy áll a kifestett arccal morcosan, fordított keresztekkel pózolva szerencsétlenke dő, nagyon gonosz black metal csapatokra is, szóval nem a mostani Nightwish iránti ellenszenvem szól belőlem, hanem az egész elv nem tetszik). Persze lehetséges, hogy tévedek, és valóban ez a természetes stílusuk, ez esetben jó kalandozást kívánok nekik az Óperenciás tengeren, és azon is túl.
A nagy különbség a Tarja/Anette és a Floor-féle szituáció között szerintem az, hogy amíg előbbi kettőnek kuss volt, mivel a NW nélkül a "levegőben lógtak", addig Floor mondhatja azt, ha szívóznak vele, hogy 'viszlát, mentem csinálni a saját zenekaromat!'. Főleg, hogy a ReVamp egy elég felemás bemutatkozó lemet után, idén egy nagyon ütőset tett le az asztalra! Nálam egyébként az After Forever és a ReVamp is bőven fúlmutat mindenen, amit a NW a Wishmaster óta csinált.
De azt tényleg remélem, hogy elővesznek keményebb,régi dalokat élőben, mégha ezekre a festett szemű tinilányok nem is tudnak jóízűen zokogni az első sorban!
Belőlem inkább a nosztalgiát hozza elő a Nightwish, mint valódi ámulatot. Az Oceanborn volt diákéveim egyik kedvenc lemeze, majd megcsömörlöttem a későbbi anyagoktól, viszont számomra is az Once mutatja a legjobb egyensúlyt.
Én meg merem kockáztatni, hogy értem mire utalnak a nyilatkozatokba n. Elég sok összemosolygás és kommunikáció van a színpadon a zenészek között. Az oldalukon a képek között több kép is mutatja, hogy elmennek együtt kajálni, lazítani, stb.. Ez korábban nem volt. Voltak a hangszeresek és egy énekesnő. Szerintem a NW most kezd igazán zenekarként működni. Monsjuk arra kíváncsi vagyok, hogy a két új tagot vajon engedik-e zenét szerezni!?
Szerintem egyébként Floor csak a hangját és idejét vesztegeti erre a zenekarra, annyival színvonalasabb csapatok zenéjét gazdagíthatná ehelyett a hangjával. Mondjuk nálam ez a zenekar nagyon elrúgta a pöttyöst az utóbbi években a pop-disney-mainstream-metál stílusú produkcióival, és a zenekarvezető is mindig is valami rendkívüli ellenszenvet váltott ki belőlem, szóval nem igazán tudok objektíven állni a kérdéshez.
És akkor tessék elővenni élőben a Pharaoh Sails To Orion-t és az Elvenpath-ot! Ha már végre van egy jó kiállású Metál frontemberük!