Tony Iommi még mindig nem épült fel teljesen limfómás megbetegedésből, hathetente intenzív kezelésekre jár, de orvosai szerint a terápiák révén állapota stabil és szinten tartható. A Black Sabbath gitárosa részletesen és őszintén beszélt betegségéről egy friss interjúban.
„A próbák és a felvételek is egyaránt nagyon jól haladtak, nagyon jó érzése volt mindnyájunknak", mondta Iommi a Birmingham Mailnek a június 10-én érkező új Black Sabbath lemez, a 13 kapcsán. „És teljesen elégedettek vagyunk az új albummal, még ha a stúdiómunkák után jó is lesz koncerteket adni. El kell ismernem, hogy ez a lemez nem olyan lett, mint vártam, ugyanis soha nem gondoltam volna, hogy ennyire jól sikerülhet. Pedig így történt. Szerintem ez az album kényelmesen odatehető az első három anyagunk, a Black Sabbath, a Paranoid és a Master Of Reality mellé, és úgy gondolom, a közönség is szeretni fogja majd. Azt akarjuk, hogy úgy szóljon, mint ahogyan a korai időkben játszottunk: visszatértünk az alapokhoz, és a nagyrészét majdnem úgy vettük fel, mintha élőben nyomnánk. Nem szerettünk volna átmenni a szokásos procedúrán a dobok, a gitárok és az ének külön felvételével, így együtt játszottunk." Iommi hozzátette: a csapat több dalt írt a lemezre, mint akármelyik korábbi albumra, és összesen tizenhatot rögzítettek ezek közül. A 13-re csak tizenegy kerül fel ezek közül, de valamilyen formában mindegyiket közre akarják majd adni a különböző deluxe kiadásokon és egyéb formátumokban.
Betegsége kapcsán Tony elárulta: Ozzy Osbourne volt az, akinek javaslatára először orvoshoz fordult lágyéktáji fájdalmaival. „Ozzy és én igazából sosem veszítettük el egymást személyesen. Ha voltak is vitáink, azok elsősorban üzleti jellegűek voltak. És még ha problémáink is támadtak, akkor is beszélőviszonyban voltunk, sosem álltunk harcban. Ozzy volt az, aki ragaszkodott ahhoz, hogy orvoshoz menjek, mert aggódott értem. Miután diagnosztizálták a limfómámat, szintén mindenben támogatott, akárcsak a többiek. Még most is egyből azt kérdezik, ha találkozunk a stúdióban, hogy jól vagyok-e, késznek érzem-e magam a zenélésre. Amikor az orvosok közölték velem a diagnózist, összeomlottam. Hazamentem, és arra gondoltam: krisztusom, ennyi volt! A rák számomra a halált jelentette. Elkezdtem leírni magam. Ébren feküdtem éjjelente, és azon gondolkodtam, hogy adom el ezt, hogy szabadulok meg attól, és igyekeztem felkészülni mindenre: ki mondja majd a gyászbeszédet a temetésemen, illetve hol szeretném, hogy eltemessenek. De közben folyamatosan ott járt a fejemben, hogy még nem készültem fel a távozásra, túl sok dolgom van itt, és szeretek is itt lenni."
Noha Tony a mostani állás szerint túl van már a nehezén, ma is kezelés alatt áll. „Infúzióval hathetente antitesteket kapok, hogy figyelemmel kísérjék a limfómát. Csak így tartható kordában a betegségem, és csak így kelhetek útra. Nagyon szeretnék több koncertet adni, de először egészségileg kell rendbejönnöm. A mostani infúzióim a kemoterápiás kezelés részét képezik. Ez egy viszonylag új terápia, pontosan még azt sem tudják, milyen mellékhatásai lehetnek, de ki akartam próbálni. Minden kezelés után betegnek és fáradtnak érzem magam, ami nagyjából egy hétig tart. Úgy tapasztaltam, nagyjából tíz napba telik, mire összeszedem magam egy alkalom után, de ha ez a gyógyulásom ára, el kell fogadnom. Összességében jól vagyok. Amikor megtudtam, hogy beteg vagyok, sötét idők köszöntöttek rám, és kicsit üresnek is éreztem magam. De miután elkezdtük a próbákat és a felvételeket, elkezdtem jól, sőt, kifejezetten nagyszerűen lenni. A lemez és a turné valami olyat adott nekem, amibe azonnal belemélyeszthettem a fogaimat, ahol teljesíthetek. Ez persze ettől még nem az az eset, amikor megfeledkezhetsz a limfómáról: erős akarsz maradni, de az a kis kétség mindig ott motoszkál az agyadban, hogy mi van, ha visszatér a dolog. Nyugtalan is vagyok emiatt. De az orvosok azt mondják, a terápiával kezelhető a helyzet. Élvezem, ahol most tartok, tényleg. Nagyszerű magánéletem és családom van, nagyszerű barátaim és támogatóim, és szerencsés vagyok, hogy még mindig képes vagyok zenélni."
A Sabbath első kislemezdala, a God Is Dead? április 19-én debütál.
Hozzászólások
remélem mi rajongók tudunk neki erőt adni a folytatáshoz, nem irigylem a kezelések miatt