Dave Lombardo és a Philm második nagylemeze a héten jelent meg, de a dobosnak egyelőre nincs szerencséje: a sajtóban elsősorban továbbra is a Slayerről kérdezgetik, nem az aktuális csapatról. De azért persze válaszol is, mégpedig általában olyanokat, amik nem túl hízelgőek a régi kollégákra nézve...
„Őszintén szólva nincs véleményem a zenéről", mondta Lombardo a Metal Waninak. „Annyit biztosan tudok, hogy ugyanazokon a dalokon dolgoztam 2011 óta Kerryvel, amiket most felvesznek, szóval ezek nem új nóták. És mindössze annyit csinálnak, hogy kicserélik a dobtémáimat a másik dobos játékával. De megvan az összes szám, és mind tipikus Slayer. Ha hallani akarod, akár az előzőt is beteheted helyette. Semmi új nincs benne."
Dave, akinek ezekkel a tendenciákkal általában csak akkor volt baja, amikor éppen nem volt a zenekar tagja, a Let There Be Talk podcastnek szintén ekézte egy kicsit a Slayer zenéjének kaptafa-jellegét a napokban. „Eljut az ember egy pontig, amikor rádöbben, hogy a zene tényleg kezd teljesen ugyanolyanná válni, mint a korábbiak. Előfordult, hogy színpadra léptem a zenekarral, és a riffek teljesen olyanok voltak, mint más korábbi riffek. Mit tudom én, játszom a Chemical Warfare-t, aztán rájövök, hogy épp egy másik nótában vagyunk, így megpróbálom kilesni, miket fognak éppen a gitárokon, hogy megállapítsam, mit is nyomunk éppen. Ó, haver... Párszor előfordult velem ilyesmi, és elég frusztráló. És ilyenkor biztosan tudod, hogy a zenéd egyre jobban egybefolyik."
Mi már csak azt nem értjük, hogy ha ennyire vállalhatatlan volt a Slayerben játszani, akkor vajon miért sértődött meg Dave olyannyira halálosan, amikor kirúgták, hogy azóta is csak ilyeneket nyilatkozik mindenfelé. Mert az egy dolog, hogy mindig erről a témáról kérdezik, az viszont csakis rajta múlik, miket válaszol...
A Slayer Terry Date-tel készülő új albuma valamikor 2015 elején jelenik meg a Nuclear Blastnél.
Hozzászólások
Aha! Köszönöm szépen!
arról, hogy az előző lemez kiadásakor arról nyilatkozott, hogy ez "a slayer legjobb formája", és hogy mennyire más dolgokat hozott a dobbal, és hogy mennyire nyitottak voltak a többiek a változtatásokra .
a légből kapott, felesleges, fontoskodó dumálásait illetően. a játékára egyetlen rossz szavam nem lehet.
Nem kenem az angolt, miről szól ez? Csak mert képben szeretnék lenni.
Dave Lombardo: A lot, actually. A lot of the stuff I did this time had more thought [put into it], in terms of variations of drum parts. We'd take one section of a song, and put a variety of beats behind it, and then choose, or use the same beat but varying them slightly, [as simple as] leaving a bass drum out — very little things, which we had time to do, thanks to the producer. He took the time at rehearsals to go through and make suggestions. He would question me, we'd run stuff past Kerry... Kerry was really open to suggestions and ideas, and so was Jeff. I think the result, on this record, is really SLAYER at its finest.
Esetleg a sok dumát illetően, bár teljesen még ez sem igaz. Portnoy ugyanis sohasem ekézte egykori társai zenészi teljesítményét, sőt mindig is azt hangoztatta, hogy utólag is büszke mindarra, amit a DT-vel csinált! Egyébként pedig Dave-vel együtt mindketten magasan átlag feletti dobosok, akiknek játékát önmagában is élmény hallgatni. Ez nem kis teljesítmény, nálam pl. annyira bejön Dave játéka, hogy sokszor csak miatta hallgattam Kingéket. A két dobos fenomén nélkül pedig szinte biztosan állítható, hogy egyikük anyabandája sem jutott volna el odáig, ahol jelenleg tartanak.
Hidd el, hogy a fenti három pontomat Lombardo is pontosan ismeri, csak most már az ész nélküli köpködésnél tart. Egyébként valamikor doboltam, így egy minimális rálátásom van a dobolásra. Továbbá Lombardo rajongónak tartom magam. A zenész rajongójának és nem annak az embernek, aki ilyeneket nyilatkozik.
Az új lemeze egyébként Philm és nem Film. Nézd már meg a borítót! :-)
Lombardo=a thrash metal Portnoya
1. Azért a fotelből ne oktassuk már ki Lombardót, hogy hogy kell koncerten dobolni.
2. Ha változatos témákat akarsz tőle hallani, hallgasd meg ezt a lemezt. Bár a 3 pontod alapján nem fog tetszeni ;-P
1. Nyilván a dobosnak is van setlist kitéve a koncert alatt.
2. Miért nem írt jól elkülöníthető dobtémákat?
3. Nem kell kilesni, hogy miket fognak a gitárokon, ezért jön a füledbe a kontroll hang.
Pedig imádom azt is, de legyünk őszinték, azért az utolsó lemezeik eléggé egybefolynak, böcsülettel nyomják a tika-takát, de a riffek már nem emlékezetesek, Araya meg egy hangon üvölt végig, a régi jellegzetes dallamai teljesen eltűntek. Persze Slayer úgyhogy szeressük.
Ami meg az egyhangúságról nyilatkozik Dave, egy kicsit képzeljük már magunka a helyébe, azért tényleg eléggé monoton amit a Slayerben kell nyomni a dobosnak, és természetes, hogy egy csúnya váltás után a negatív dolgok jönnek elő, ez teljesen emberi. Mellesleg azt hogy vállalhatatlan lett volna nem mondta.