Úgy látszik, egyre nagyobb késztetést érez a Slayer szennyesének kiteregetésére Dave Lombardo. A dobos legutóbb arról beszélt, hogy Kerry Kingnek és Tom Arayának vigyáznia kellene az egészségére, egy belfasti dobklinikája alkalmából bő egy héttel ezelőtt pedig már összegszerűen is kinyitotta a panaszládikáját a közönség előtt.
„Mindent megtettem, hogy egyben tartsam a dolgokat, de nem tudtam tovább folytatni", mondta Lombardo a Slayerből történt tavalyi távozásáról egy nézői kérdésre. „Ki kellett lépnem, mert senkit sem lehet így akadályozni, és senki sem használhatja ki így a másik embert. Túl sok éven át csináltam ezt, és végig visszafogtam magam." Lombardo saját bevallása szerint Tom Arayát beavatta abba, hogy a menedzsment konkrétan lerabolja a Slayert. „Egy hotelszobában ültünk le beszélni az ügyvédemmel, és képbe helyeztük Tomot. Az ügyvédem elmondott neki mindent arról, mit tett velük az elmúlt nyomorult harminc év során a menedzsmenjtük, és egy könyvelő, egy törvényszéki könyvelő is készen állt arra, hogy átnézze az ügyeket. De aztán Tomot megvásárolták. A menedzsment megdobta párszázezer dolcsival, ki tudja mennyivel, meg Kerryt is, hogy maradjanak csendben, és menjenek Lombardo ellen. Így aztán hátat fordítottak nekem."
Dave saját bevallása szerint az utolsó próbán tett még egy kísérletet társai meggyőzésére. „Azt mondtam nekik: srácok, új üzleti tervre van szükségünk, mert harminc év után is ugyanazon terv alapján dolgoztok. Én is részese vagyok a jövedelmeinknek, amit akár úgy is mondhatunk, hogy részvényes vagyok, és mint ilyen, jogom van beletekinteni abba, hová mennek a pénzek. Mert a zenekar 4,4 millió dollárnyi bevételből mindössze 400 ezret kapott. Hová tűnt a maradék 4 millió? És ezek csak a 2011-es pénzek... A többi lóvé ügyvédekre, könyvelőkre meg a menedzserre ment el. Az elmúlt harminc évben végig ezt csinálták a srácokkal..."
Lombardo 2011-ben 67 ezer dollárt (mai árfolyamon nagyjából 15 millió forintot) keresett a Slayer turnéin, King és Araya pedig nagyjából 114 ezret – a dobos szerint mindenképpen lényegesen kevesebbet a háttérembereknél. „Vegyünk évi kilencven bulit: harmincat tavasszal, harmincat nyáron, harmincat ősszel meg télen. Osszuk csak el... Ez most komoly? Egyszerűen undorító! Szétmelózom a seggemet a dobok mögött: ütöm őket és szakad rólam a víz. És a fennmaradó pénz meg megy egy arcnak Hollywood Hillsben arcápolásra meg manikűrösre. Na, ezért én nem fogok játszani."
Kíváncsian várjuk, Dave mikor tereget ki izgalmas hálószobatitkokat is akár volt zenésztársairól, akár Rick Sales menedzserről...
Hozzászólások
Előadóművész ez is, az is.
A kettőnek csak annyi köze van egymáshoz, hogy a színészeknek is, meg a zenekar tagjainak is együtt kell dolgozniuk a munkálatok idején. Különben is, miért kell szeretniük egy zenekar tagjainak egymást? Elég ha jól megférnek.
A kettőt nem lehet teljesen összevetni mert a metal világ a trúságot meg az őszinteséget szajkózza, a színészek viszont bevallottan szerepet játszanak, egy adott karakter bőrébe bújnak a filmvásznon. Persze nyilván a metal zenészek is szerepet játszanak, csakhát ők tagadják hogy azt tennék, ezért amikor kiderül hogy mégis, akkor "bort iszik vizet prédikál"-íze van a dolognak. Ettől lesz illúzióromboló a szituáció. Például az a kutyakomédia amit a Gorgoroth tagok a névhasználat körül rendeztek pár éve, szintén iszonyat illúzióromboló volt annak ellenére hogy tisztában vagyok vele ők is csak emberek, akiknek miért ne lehetnének jogi problémáik. De az ilyesmi mégis rossz szájízt hagy maga után, az ember már nem tud úgy nézni a dologra mint előtte.
Kedvenc színészeim amúgy nincsenek csak kedvenc rendezőim pl. Janisch Attila, Tarr Béla. És ha mondjuk a Janisch belemászna egy ilyen kisstílű sajtós üzengetésbe csak azért hogy írjanak róla, hát az szintén elég illúzióromboló lenne.
Kedvenc filmjeid esetén ront valamit az élményen, ha tudod hogy a főszereplők a való életben gyűlölik egymást és nem is beszéltek a forgatás alatt kamerán kívül?
Jó, értem én, hátha harap rá, mert szokott, és az milyen vicces. Hehehe! De hát nem az, csak bunkóság!
Persze lehet, hogy csak nekem magas az ingerküszöböm, és akiket kielégít a Mikroszkóp Színpad-féle humornívó, azok számára kielégítő a szellemesség ilyen fajta megnyilvánulása , és miért ne lehetnének 5-en is ilyenek...
Nem konkrétan a Slayerre értettem ezt az egészet inkább arra hogy mikor elkezdtem évekkel ezelőtt metalt hallgatni, a haveri körben--nyilván röhejesen naiv módon--úgy gondoltuk, a metal világa különb a mélyen lenézett popzenészeknél, és a bandák fölötte állnak az ilyen kisstílű sárdobálásnak meg hát az meg se fordult a fejünkben hogy a pénzről szólna ez az egész (is). Ezért illúzióromboló ilyeneket olvasni. Persze, nyilván le kell számolni az illúziókkal mert ezt jelenti felnőni, de azok akik olyasmit írtak kommentbe hogy ez tönkreteszi a banda tekintélyét talán jobban megértik mit akarok mondani. (Még jó hogy az általam hallgatott bandákról nem derülnek ki ilyenek hagynám is akkor az egészet a francba szerintem)
Tenyleg keves.
67ezer dodót egy középvezető simán megkeres Amerikában, sőőőt nagyon kevés pénz ha pl azt vesszük hogy a Big Bang Theory szereplői a 20 perces epizódonként 250-300ezret keresnek!
:-D:-D:-D