Obsidian címmel jelent meg pénteken, a Nuclear Blastnél a Paradise Lost új nagylemeze. A zenekar most bemutatta a Darker Thoughts című dalhoz forgatott klipet.
Május 15-én új albumot hozott ki a Paradise Lost. Az Obsidian már a tizenhatodik stúdiólemez a brit doom/dark-mesterektől – a legutóbbi a Medusa volt 2017-ben –, és meglehetősen változatosnak ígérték előzetesen. „Jó ideje ez az egyik legsokszínűbb lemezünk", mondja Nick Holmes énekes. „Vannak rajta nyomorúságos dalok, szomorú dalok, lassú dalok és gyorsabb dalok is. És említettem már, hogy nyomorúságosak is akadnak köztük?"
A dallista az alábbi:
01. Darker Thoughts
02. Fall From Grace
03. Ghosts
04. The Devil Embraced
05. Forsaken
06. Serenity
07. Ending Days
08. Hope Dies Young
09. Ravenghast
A megjelenés alkalmából a zenekar a Darker Thoughts című dalhoz forgatott videót.
Hozzászólások
Hát ez érdekes, nekem pont a The Plague Within volt az, ami lelkesedést tudott kiváltani belőlem, amit a korai időszak óta először éreztem. Ez az új például dögunalmas és igen, Nick hörgése rettenetesen gyenge lett sajnos az évek alatt.
Az utóbbi három lemez,köztük az új album erőteljes stagnálást produkált. Bár teljesítményben az Obsidian mérföldekkel erősebb koncepció az izzadságszagú Medusa, illetve a totális mélypont The Plague within után, ami a legrosszabb albumuk az egész pályafutásuk során.
A PL esetén joggal beszélhetünk magic skills -ről, ezek a dalszerző géniuszok képesek olyan albumot írni, ami mágikus kategóriába emelkedik. Nagyjából a Tragic idol óta nem tudták megütni ezt a mércét. Az Obsidian nem nélkülözi az ihletet, a dalok jók, viszont instant hiányérzetem van, ha az újdonság erejét keresem. Nekik nem áll jól a biztonsági játék, a sablon zenélés és iparos munka. Valahogy többszöri hallgatás során is azt éreztem, hogy ezeket a megoldásokat, riffeket már hallottam korábbi lemezeiken. Oké, ezúttal belekevertek egy jó adag Sisters of mercy-t, de akkor is...
A legfájóbb pont az egész lemezen, sőt nagyjából az elmúlt tíz évben az Nick teljesítménye. A megfakult, színtelen orgánum, amivel posztapokalipti kus zombiként hörög roppant egydimenziós és enervált. a régi hörgős stílusa epikus volt, még a másodvirágzásba n is, a FDU-DUU idején is szuper. Na, de ennél a mostaninál, mintha már unalmas kötelező köröket futna. A tiszta vokál nála sokkal érzelmesebb, karakteresebb, és kapunk is belőle, de eléggé háttérben marad az arányokat tekintve. És ez sokat ront a szép szólókon és a rutinból jól megírt instrumentáloko n is.
Obsidian 7,5/10
Szerintem meg ez így jó. Nekem karcosak, erősek a dalok. Plusz volt már épp elég éneklős lemezük. ;)
Amúgy meg vannak itt szép számmal olyan tételek, részek, amelyekhez a tisza éneklés abszolút nem is illene...
Nekem tetszik ez a keményebb vonal is, de mint írtam; szerettem még a Host-ot is...
És mi a véleményed arról, hogy Nick Holmes-nak meg kellett volna maradnia a tiszta éneknél?
Mondjuk én majd mindent szerettem tőlük. Hol jobban, hol kicsit nem annyira, de az egyik kedvenc bandám mai napig.
Sőőt, lassan alapból ők lesznek az első számúak, nagyon, nagyon kevés banda tud 25~ év után is ilyen impozáns anyagokat szállítani.
Stílusukban pl szerintem szinte nincs is ma már nagyon párjuk... Van egy Katatonia (ők mondjuk szerintem nem voltak és lesznek annyira jók, mint a PL), egy Draconian (őket mondjuk eléggé szeretem) meg ez+az még, de nincs már Type O Negative, nincs Theatre of Tragedy, nincs metálos The Gathering...
Nagyon meg kell becsülni őket.
Amúgy elolvasva a kritikákat, ránézve pár oldalra, az emberek imádják, szeretik ezt a lemezt.
Lassan június lesz és Metalstorm-on pl messze ez a legjobb album eddig idén a top 20-as listát nézve...
Klipet megnézzük