Shock!

november 23.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Megjelent és teljes egészében meghallgatható a Korn új albuma

The Serenity Of Suffering címmel jelenik meg október 21-én, azaz ma a Korn új nagylemeze. A bandának ez a második albuma Brian „Head” Welch gitáros visszatérése óta, és most az egészet meg lehet hallgatni.

0722korn

Előzetesen súlyosnak, zúzósnak ígérte új nagylemezét a Korn, amely három évvel követi a legutóbbi produktumot, a The Paradigm Shiftet. A The Serenity Of Suffering a szakma egyik sztárproducerével, a többek között a Deftones, a Foo Fighters vagy a Rush mellől ismerős Nick Raskulineczcel készült, és az alább meghallgatható A Different World című dalban a Slipknot énekese, Corey Taylor is vendégszerepel. „Ha tízes skálán mérjük a súlyosságot, és az első albumunkat vesszük tíznek, akkor ez az új egy kilences biztosan meglesz”, mondta a brit Metal Hammernek az anyagról James „Munky” Shaffer gitáros. „Amikor Head visszatért hozzánk a The Paradigm Shiften, még csak megolajoztuk az alkatrészeket, de most már minden akadálytalanul pörög, és tökéletesen működik a gépezet.”

korn_cAz albumra az alábbi dalok kerülnek fel:

01. Insane
02. Rotting In Vain
03. Black Is The Soul
04. The Hating
05. A Different World (feat. Corey Taylor)
06. Take Me
07. Everything Falls Apart
08. Die Yet Another Night
09. When You're Not There
10. Next In Line
11. Please Come For Me

A zenekar ősszel újabb nagyszabású amerikai turnéra indult a Breaking Benjaminnel, amely a héten ért véget. Európába jövő tavasszal érkeznek a Hellyeah társaságában, és ugyan magyar állomás nem lesz, de a bécsi Gasometerben meg lehet nézni őket április 3-án.

Címkék:

 

Hozzászólások 

 
#23 sziszka 2016-10-24 11:00
Idézet - sziszka:
Idézet - cápaidomár:
Idézet - Gazdag Illés:
Idézet - cápaidomár:
No, meghallgattam én is, bár nagyjából tudtam mire számítsak (jaj, hová lett már a meglepetések kora...?), és sajnos azt is kaptam. :-( Végül sikerült elveszteni a fonalat - összefolyik az egész. Corey Taylor-nél persze felkaptam a fejem, hogy ja, igen, itt jön Corey Taylor, de ennyi. Szerintem Silveria hiánya igencsak hallatszik. Számomra ezek a grandiózus(nak szánt) refrének, kitörések és egyebek fárasztóak, unalmasak. Ez egy nagyon az effektekre építő, hatásvadász, művészkedős lemez, és cseppet sem érzem őszintének vagy mélynek. Annyi előnye viszont van, hogy "Dzsonatán" nem nyávog meg mekeg (annyit), mint az Issues-Untouchables pároson, na ennek azért tényleg örültem. De tuti működni fog, gyanítom, hogy az idő őket fogja igazolni, és ezzel nincs is semmi baj. Sok embernél hiánypótló lehet, nálam viszont pont, hogy hiányérzetet okoz.


Mégis kinek hiányzik Silveria? :D Ray Luzier köröket ver Silveriára, mert sokkal egyénibb és kreatívabb

Ezen kérdésfeltevés teljesen értelmetlen volt, ugye elismered?

Viszont RobertThornnal egyetértek: Az Follow...-tól kezdve egyre inkább középutassá vált, de én attól még csíptem a hangzását.


szerintem de hianyzik ide silvera, nem tole lesz jobb vagy rosszabb a lemez.


SE
Idézet
 
 
#22 sziszka 2016-10-24 10:59
Idézet - cápaidomár:
Idézet - Gazdag Illés:
Idézet - cápaidomár:
No, meghallgattam én is, bár nagyjából tudtam mire számítsak (jaj, hová lett már a meglepetések kora...?), és sajnos azt is kaptam. :-( Végül sikerült elveszteni a fonalat - összefolyik az egész. Corey Taylor-nél persze felkaptam a fejem, hogy ja, igen, itt jön Corey Taylor, de ennyi. Szerintem Silveria hiánya igencsak hallatszik. Számomra ezek a grandiózus(nak szánt) refrének, kitörések és egyebek fárasztóak, unalmasak. Ez egy nagyon az effektekre építő, hatásvadász, művészkedős lemez, és cseppet sem érzem őszintének vagy mélynek. Annyi előnye viszont van, hogy "Dzsonatán" nem nyávog meg mekeg (annyit), mint az Issues-Untouchables pároson, na ennek azért tényleg örültem. De tuti működni fog, gyanítom, hogy az idő őket fogja igazolni, és ezzel nincs is semmi baj. Sok embernél hiánypótló lehet, nálam viszont pont, hogy hiányérzetet okoz.


Mégis kinek hiányzik Silveria? :D Ray Luzier köröket ver Silveriára, mert sokkal egyénibb és kreatívabb

Ezen kérdésfeltevés teljesen értelmetlen volt, ugye elismered?

Viszont RobertThornnal egyetértek: Az Follow...-tól kezdve egyre inkább középutassá vált, de én attól még csíptem a hangzását.


szerintem de hianyzik ide silvera, nem tole lesz jobb vagy rosszabb a lemez.
Idézet
 
 
-3 #21 cápaidomár 2016-10-23 23:07
Idézet - Gazdag Illés:
Idézet - cápaidomár:
No, meghallgattam én is, bár nagyjából tudtam mire számítsak (jaj, hová lett már a meglepetések kora...?), és sajnos azt is kaptam. :-( Végül sikerült elveszteni a fonalat - összefolyik az egész. Corey Taylor-nél persze felkaptam a fejem, hogy ja, igen, itt jön Corey Taylor, de ennyi. Szerintem Silveria hiánya igencsak hallatszik. Számomra ezek a grandiózus(nak szánt) refrének, kitörések és egyebek fárasztóak, unalmasak. Ez egy nagyon az effektekre építő, hatásvadász, művészkedős lemez, és cseppet sem érzem őszintének vagy mélynek. Annyi előnye viszont van, hogy "Dzsonatán" nem nyávog meg mekeg (annyit), mint az Issues-Untouchables pároson, na ennek azért tényleg örültem. De tuti működni fog, gyanítom, hogy az idő őket fogja igazolni, és ezzel nincs is semmi baj. Sok embernél hiánypótló lehet, nálam viszont pont, hogy hiányérzetet okoz.


Mégis kinek hiányzik Silveria? :D Ray Luzier köröket ver Silveriára, mert sokkal egyénibb és kreatívabb

Ezen kérdésfeltevés teljesen értelmetlen volt, ugye elismered?

Viszont RobertThornnal egyetértek: Az Follow...-tól kezdve egyre inkább középutassá vált, de én attól még csíptem a hangzását.
Idézet
 
 
+5 #20 RobertThorn 2016-10-23 19:44
Luzier teljesen jól végzi a feladatát, egy rossz szavunk nem lehet rá, de a legnagyobb retró hangulathoz nem is csak szimplán SIlveria, hanem az _első két lemezes_ Silveria hiányzik. A Follow the Leaderen is nagyon vastag grooveokat ütött, de az a fifikásság, ami a debütön meg a Peachy-n jellemezte a játékát akkorra már szinte eltűnt.

Viszont ezen a lemezen Luzier is villant cserébe, és most először mondom azt, hogy na ez az, ez a faszi most 100%ra beért a csapatba. Tőle meg vegytiszta metáldobtémákat hallunk (pl The Hating bridgetéma). Emiatt egy kicsit Slipknotossá, Soulflyossá teszi a zenét, de egyáltalán nem válik a lemez hátrányára.

Ami viszont tetten érhető hibája a lemeznek:
- nincs skótduda. Ejnye.
- a refrének nem annyira erősek, mint a vezérriffek. Kicsit egyformák is. De ez se akkora gáz amúgy, mert a vezérriffek kibaszott állatok, így a refrének 'csak' állatok, valamint idővel hozzájuk is lehet szokni, csak nem segíti a lemez egyben való végighallgatásá t.
- egy kicsit a számszerkezetek kel, hangszereléssek kel is játszattak volna többet. Egy olyan volumenű, hozzáállású dal, mint mondjuk anno a Hollow Life azért még hiányzik innen..

De még ezekkel a hibákkal együtt is nagyon nagyon hosszú évek óta nem hallgattam ilyen szívesen új Korn lemezt, mint most, és ennek szívből örülök, mert nagyon hiányzott már ez a Korn nagyon. :)
Idézet
 
 
+1 #19 Gazdag Illés 2016-10-23 15:24
Idézet - cápaidomár:
No, meghallgattam én is, bár nagyjából tudtam mire számítsak (jaj, hová lett már a meglepetések kora...?), és sajnos azt is kaptam. :-( Végül sikerült elveszteni a fonalat - összefolyik az egész. Corey Taylor-nél persze felkaptam a fejem, hogy ja, igen, itt jön Corey Taylor, de ennyi. Szerintem Silveria hiánya igencsak hallatszik. Számomra ezek a grandiózus(nak szánt) refrének, kitörések és egyebek fárasztóak, unalmasak. Ez egy nagyon az effektekre építő, hatásvadász, művészkedős lemez, és cseppet sem érzem őszintének vagy mélynek. Annyi előnye viszont van, hogy "Dzsonatán" nem nyávog meg mekeg (annyit), mint az Issues-Untouchables pároson, na ennek azért tényleg örültem. De tuti működni fog, gyanítom, hogy az idő őket fogja igazolni, és ezzel nincs is semmi baj. Sok embernél hiánypótló lehet, nálam viszont pont, hogy hiányérzetet okoz.


Mégis kinek hiányzik Silveria? :D Ray Luzier köröket ver Silveriára, mert sokkal egyénibb és kreatívabb
Idézet
 
 
-5 #18 cápaidomár 2016-10-23 13:34
No, meghallgattam én is, bár nagyjából tudtam mire számítsak (jaj, hová lett már a meglepetések kora...?), és sajnos azt is kaptam. :-( Végül sikerült elveszteni a fonalat - összefolyik az egész. Corey Taylor-nél persze felkaptam a fejem, hogy ja, igen, itt jön Corey Taylor, de ennyi. Szerintem Silveria hiánya igencsak hallatszik. Számomra ezek a grandiózus(nak szánt) refrének, kitörések és egyebek fárasztóak, unalmasak. Ez egy nagyon az effektekre építő, hatásvadász, művészkedős lemez, és cseppet sem érzem őszintének vagy mélynek. Annyi előnye viszont van, hogy "Dzsonatán" nem nyávog meg mekeg (annyit), mint az Issues-Untouchables pároson, na ennek azért tényleg örültem. De tuti működni fog, gyanítom, hogy az idő őket fogja igazolni, és ezzel nincs is semmi baj. Sok embernél hiánypótló lehet, nálam viszont pont, hogy hiányérzetet okoz.
Idézet
 
 
+6 #17 Gazdag Illés 2016-10-22 16:27
Kis kitérő: Lesz cikk a Life is peachy-ről?:)
Idézet
 
 
+12 #16 notreadam 2016-10-22 11:48
Most hallgattam meg és azt kell mondjam kibaszott kerek az album, totál jó nótákkal,Jonath an Q'va jó dallamokat hoz. Nekem leginkább az Issues/Untouchables ugrik be. Te jó ég az Everything Falls Apart mekkora nóta!!!
Idézet
 
 
+4 #15 deniro2 2016-10-21 23:14
Én soha nem szerettem a Kornt, de a lelkes kommentek hatására belehallgattam az új lemezbe, hátha... Sajnos még mindig nem szeretem a Kornt.
Idézet
 
 
+2 #14 Gabe85 2016-10-21 20:35
Ja, az előzőnél amúgy már most biztos, hogy jobban bejön, az sajna elég felszínesre és poposra sikerült szerintem (sőt, helyenként ugye dubstepesre), meg tele volt töltelékszámokk al. Ez azért sokkal mélyebbnek tűnik már most is, meg jóval kevesebb az "üresjárat", "alibizés".
Idézet
 
 
+6 #13 Gabe85 2016-10-21 20:32
Nem tom, én Issues meg Untouchables hatást "hallok ki" a számokból, mást nem. De mivel épp ez a két kedvenc lemezem tőlük, meg mert szerintem ez a komolyabb, sötétebb, de azért kellően zúzós és fogós stílus áll nekik a legjobban, így kurvára nem bánom. :D Bővebben majd később, ha már lement pár tucatszor...
Idézet
 
 
+2 #12 Dead again 2016-10-21 17:42
Nem fikázásként, csak kíváncsiságból kérdezem, hogy csak én hallok ki nem egy dalból Paradise Lost hatást?
Idézet
 
 
+4 #11 robidog1984!!!!Z 2016-10-21 17:13
Bakker!
Elképesztően jó lett, az én véleményen szerint Issues óta a legjobbjuk!
Vagy négyszer lepörgettem már ma.
Újra rajongás van!
u.i.: Spotify egy zseniális találmány. :)
Idézet
 
 
+16 #10 BSND 2016-10-21 15:05
Idézet - Sárvári Gábor:
Na mi ez az egyöntetű lelkesedés?!? A Spotify-on hallgatom, tetszik nekem is, jobban mint az előző. De azt vártam hogy majd kapja a fikaáradatot hogy: Bezzeg '94-ben, meg ez is szar mint az elmúlt 15 évben minden tőlük, meg eladták magukat, meg a hasonló felkiáltások. Örülök hogy nem így van, csak nem megszokott . . . .

Most tartalékolni kell a fikázásra szánt energiát, mert mindjárt jön az igazi nagyvad, az új Metallica! :)
Idézet
 
 
+2 #9 lcs 2016-10-21 14:36
Idézet - Sárvári Gábor:
Na mi ez az egyöntetű lelkesedés?!? A Spotify-on hallgatom, tetszik nekem is, jobban mint az előző. De azt vártam hogy majd kapja a fikaáradatot hogy: Bezzeg '94-ben, meg ez is szar mint az elmúlt 15 évben minden tőlük, meg eladták magukat, meg a hasonló felkiáltások. Örülök hogy nem így van, csak nem megszokott . . . .


Jah, nekem is furcsa... igazad van, és én is örülök neki \m/
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Perfect Symmetry - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Lillian Axe - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Megadeth - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Thaurorod - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.