Bemutatott egy újabb dalt John Sykes. A Thin Lizzy és a Whitesnake ex-gitárosa hosszú évek óta ül egy teljesen elkészült lemezen, végleges megjelenési dátum továbbra sincs.
Utoljára 2000-ben jelentetett meg új albumot John Sykes, aki ritka megnyilvánulásaiban azóta is mindig belengette a Nuclear Cowboy folytatását az adott évre, ám a fogadkozásokból végül soha nem lett semmi. 2017-ben a gitáros már egy borítótervet és egy dallistát is közzétett a Sy-Ops című albumhoz, és akkor úgy tűnt, tényleg hónapok kérdése a megjelenés. „Már három éve kész a lemez, de aztán meghalt a menedzserem, és ezzel valaki olyan távozott, akiben tényleg megbízhattam. Szóval jegeltem a lemezt”, indokolta akkor John a késést. „Akik szeretik, amit az 1987-es lemezen vagy a két Blue Murderen csináltam, azoknak ez is be fog jönni.”
Sykes több mint két éve ugyan aláírt egy szerződést az ausztrál Golden Robot kiadóval, de ezt nem sokkal később anélkül felbontották, hogy egy hang is kijött volna a gitárostól. Ennek ellenére év elején bemutatott egy Dawning Of A Brand New Day című számot, amely minimum négy éve készen áll, amelyet most az Out Alive követett a sorban. A Sy-Ops címmel kapcsolatban ellentmondásosak a hírek, de a dalok alighanem így is ugyanazok, vagy legalább részben ugyanazok lesznek, amelyeket pár évvel ezelőtt belengetett a gitáros.
A Sy-Ops dallistája és borítója az alábbi lett volna:
01. Dawning Of A Brand New Day
02. Believe In Yourself
03. My Guitar
04. Out Alive
05. Jammin'
06. Six String Gun
07. Howlin' N' Moanin'
08. Slave
09. Who Are You
10. Gates Of Hell
Hozzászólások
John kettő, szerzőként pedig mindössze egy - igaz, meghatározó - Whitesnake albumon dolgozott a banda évtizedeket felölelő pályafutása alatt. Számomra kissé fura a Whitesnake zenei világát felemlegetni még akkor is, ha sokan valóban a '87-es, azonos nevű lemezzel azonosítják a bandát. A Blue Murder már más kérdés, de aki követte a John-nal kapcsolatos híreket-demókat, az nem az 1989-es Blue Murder lemez egyenes folytatását várta. Legyünk őszinték; ez nem is lenne reális elvárás.
Idézet - Verebelyi Gábor:
Ezzel vitatkoznék, de kinek mi a harmatgyenge. :) Szerintem még a szólókat sem kell megvárni, mert másodpercek alatt ráismerni John riffelésére és a sound is árulkodó, bár utóbbival én sem vagyok teljesen elégedett. Tehát ebben az értelemben abszolút "Sykes-os" a zene. A dalok, illetve egyes dalok struktúrája alapján nekem amúgy simán beugrik az is, amit 30 évvel ezelőtt csinált.
Bocsánat, de ezeknek a daloknak közük nincs a Whitesnake vagy a Blue Murder világához. Ezektől elvonatkoztatva sem állják meg a helyüket: harmatgyenge próbálkozások...
Az egyik legnagyobb gitáros lehetett volna a rocktörténelemb en -sőt a 87 miatt, talán az is-, de igy elbszni egy karriert...