Hét év után végre megjelenik az Avenged Sevenfold új nagylemeze. A Life Is But A Dream…-ről most bemutatták a második klipdalt.
Utoljára 2016-ban jelentetett meg friss nagylemezt az Avenged Sevenfold, most már azonban vége a várakozásnak: június 2-án, Life Is But A Dream… címmel megjelenik a The Stage folytatása. M. Shadowsék Andy Wallace hangmérnöki felügyelete mellett rögzítették az albumot, amely négy éven át készült, és szövegtematikailag Albert Camus filozófiájából merít ihletet. Zeneileg az eddigi nyilatkozatok alapján meglehetősen szerteágazó anyagra lehet számítani. „Rengeteg különböző hatás vonul fel a lemezen – mondta még tavaly egy interjúban a Metal Hammernek a frontember. – Például óriási hatást gyakorolt ránk Kanye West, aki nagyon sokat merít különböző óriási soulmuzsikákból. Nem ilyesmiken nőttem fel, mivel apám Bostont meg Alice Coopert hallgatott, így annak idején nem részesültem ezekben a feketezenei hatásokban, nem ismertem a régi soult. Mostanában ástam bele magam a dzsesszbe is… Persze ettől még nem dzsesszlemez készült, de az ottani akkordváltások, akkordmenetek eléggé felnyitották a szemünket.”
A lemezre az alábbi dalok kerülnek fel:
01. Game Over
02. Mattel
03. Nobody
04. We Love You
05. Cosmic
06. Beautiful
07. Easier
08. G
09. (O)rdinary
10. (D)eath
11. Life Is But A Dream...
A Nobody című dal videója után máris megtekinthető a We Love You klipje. A zenekar tegnap este Las Vegasban játszott egy bemelegítő bulit, az első koncertjüket 2018 óta. Ezen túlmenően egyelőre csak két grandiózus észak-amerikai koncertet jelentett be júniusra, egyet a New York-i Madison Square Gardenbe, egyet a Los Angeles-i Kia Forumba, de nyilvánvalóan nem fognak itt megállni. További részletek hamarosan.
Hozzászólások
Nem tudom mit szedsz de ez így nem jó, vagy több legyen az adag vagy kevesebb!
Mert ez így nem jó!
A Led Zeppelin-hez hasonlítani őket?
Ember az év vicces!
A
Egyszerűen ekkora fanbase-nek nem lehet megfelelni és így van rendjén. Inkább, mint valamelyik régi album leporolása.
...Hát kíváncsi leszek ez mennyire lesz az. :D A Stage is érdekes volt de ott még megvoltak az arányok az öncélú és a szórakoztató művészkedés között, itt viszont nagyon elcsúszni látszik, de azért én még mindig bizakodó vagyok és megvárom a teljes albumot mielőtt lehúznám.
Egyenlőre úgy látszik hogy az előzetesen beharangozott Kanye West-ezés elmaradt, mert ezek a dalok nyomokban sem tartalmazzák Ye zenéjét/szövegvilágát vagy bármit a ,,művészetéből". :D
(Hogy ez egy jó vagy rossz dolog azt döntse el mindenki maga.)
Igazából csak az énekescsaj és a basszercsaj.
Érdekes, egyben telitalálat éppen a Trivium említése, mert ahogy Heafy-éknél épp a megfelelő dobos volt a hiányzó láncszem, aki egycsapásra mindent a helyére kattintott a gépezetben, addig Shadowséknál a megfelelő dobos hiánya okozza meglátásom szerint a legnagyobb problémát. Wackermant sosem éreztem igazán idevalónak (mondom ezt úgy, hogy hosszú idő óta talán ennél a dalnál támadt először az a benyomásom, hogy nem dobolja szét), ráadásul a srácok The Rev halála óta keresik magukat. Még mindig...
Erről a dalról a túlművészkedett témahalmozás szókapcsolat az első, ami az eszembe jut. Másodikként pedig az, hogy érdemes-e túlzásba vinni a hallucinogének fogyasztását...
Na Shadows-ék erre nem jöttek rá. Nekem ne mondja már senki, hogy ezen a végtelen unalmas, semmire sem jó témahalmozáson dolgoztak és kotlottak 7 kibaszott évet. A Nobody még csak csak elcsúszott. Nem tetszik, de elfogadom, hogy elindultak ebben a "The Stage"-en hallott irányba, de ez már védhetetlen.
Ahogy akkor is írtam, én úgy érzem ez egy karriertemető lemez lesz. Egy olyan alkotás, amit sem a rajongók, sem a kritika nem fog elismerni, nem fog érteni, és legfőképp nem fog szeretni. A kérdés, hogy ezt feldolgozzák-e, hátralépnek-e egyet és megnézik-e mi nem működik, ki nem működik a bandában és újrapozicionálj ák magukat (lásd: Trivium Silence lemez után, mikor meglett a képlet megoldása, futószalagon szállítják a jobbnál jobb lemezeket). De én tartok tőle, ha ez nekik 2010 óta nem sikerült, most is hibás lesz a világ. Csak ők nem.
(kieg: és Shadow hangja konkrétan rettenetes, tudom, hogy műtét meg hangszál hangok, de bazki, ez tényleg rettenetes lett).
Nagyon úgy néz ki, hogy a The Stage és ez a lemez elég lesz nekik a karrierjük kinyírásához. Egy Rick Rubin, vagy egy Bob Rock igazán ülhetne velük a stúdióban.