Milyen reakciókat kaptál a Xytras néven megjelentetett, általad újrakevert Passage albumra?
Általában jó visszhangokat keltett a korong, de azért jó néhány Samael rajongóról tudok, akik nem igazán lelkesedtek érte. Tulajdonképpen ezért is adtuk ki az újrakevert anyagot az én nevem alatt. Ugyanakkor viszont olyan arcok is megdicsérték a lemezt, akik amúgy nem lelkesednek a Samael muzsikájáért.
Miért kellett 3 évet várnunk az új nagylemezre?
Mert a várakozás maga a gyönyör! (nevet) Amúgy nem törtét semmi rendkívüli. A Passage albumot követően koncertezgettünk, aztán én megcsináltam az újrakevert Passage-t. Szóval ez a hosszú kihagyás nem jelenti azt, hogy semmit sem csináltunk.
Ezúttal melyik stúdióban dolgoztatok? Megint a Woodhouse-ban, vagy valahol másutt?
Nem, nem ott. Ezúttal egy montreux-i stúdiót választottunk. Ez egy nagyon híres régi stúdió, és eléggé közel van a lakóhelyünkhöz is. Érdekes volt ott dolgozni.
Szerinted nagy a különbség a Passage és az új lemez között?
Úgy gondolom, hogy sok a kapcsolódási pont a két album között, de ugyanakkor a kettő mégsem ugyanolyan. Vannak részek, ahol a billentyűk dominálnak, van, ahol a gitárok. Néhány nóta talán még merészebb, mint a Passage dalai.
Hogy tudnád definiálni a Samael mostani muzsikáját?
Ez jó kérdés, én is szoktam ezen gondolkodni. Mindenképpen valami bombasztikust akartunk létrehozni, amiben a metal stílusjegyei éppen úgy jelen vannak, mint más irányzatok hatásai. Fontos, hogy egyéni hangzásra és zenei világra törekszünk, nem akarunk hasonlítani egyetlen más bandára sem.
És mi a helyzet az új szövegekkel?
A zene és a szöveg nálunk szorosan összetartoznak. Ahogy változott a zene, úgy változtak a szövegek is. Általában az Univerzum és az ember kapcsolatát boncolgatják a dalszövegek. Vannak nóták, amelyek komplett fikcióra épülnek, mások inkább személyesebb jellegűek.
Mi a különbség a Samael korai, ill. mostani időszakának a filozófiája között?
A kezdeti időkben inkább "földi" dolgokkal foglalkoztunk: mágia, középkor, meg egyéb effélék. Aztán egyre inkább kifelé és távolabbra fordult az érdeklődésünk. A Világegyetem és az ember kapcsolata foglalkoztat minket, megpróbálunk időben és térben egyaránt olyan messze előrenézni, amennyire csak lehet.
Mi a véleményed a skandináv black metal mostani helyzetéről?
Nem igazán ismerem az underground black metal scene-t, de azt látom, hogy rengeteg a zenekar, de kevés köztük az igazán egyéni csapat. Vannak bandák, mint pl. a Covenant, akik új hatások beépítésével próbálnak meg egyéni stílust kialakítani, de ilyen próbálkozás sajnos kevés van. A legtöbb banda tök-egyforma, nincsenek köztük igazi különbségek. A black metallal most pontosan ugyanaz történik, mint néhány évvel ezelőtt a death metallal.
Melyik új csapatok a legérdekesebbek számodra?
Például Devin Townsend projectjei, az Ocean Machine, az Infinity, meg persze a Strapping Young Lad. De az új Amorphis is nagyon jó lett. Némileg talán meglepő, de nekem nagyon bejön az is, amit a System Of A Down csinál.
Mit gondolsz a hagyományos heavy metal újjáéledéséről?
Fene tudja. Nem rossz dolog ez tulajdonképpen, csak attól félek, hogy most meg majd átesünk a ló túlsó oldalára. Jó lenne, ha ez a hullám nem mosna el minden mást. Hiszen értékek másféle zenékben is vannak. Jó lenne, ha kialakulhatna valamiféle egészséges egyensúly. Persze jó, hogy újjáalakul most egy csomó régi banda, de azért azt látni kell, hogy ez már nem ugyanaz, mint ami a '80-as években volt.
Vannak mostanában új, tehetséges fiatal zenekarok a hazátokban, Svájcban?
Igen, egyre több jó bandánk van. Az utóbbi években elindult egyfajta pozitív változás itt nálunk, ez tagadhatatlan. Egyre több a zenekar, megjelentek új rockmagazinok is, és az újságokban egyre több svájci csapattal lehet találkozni. Itt van például az Alastis, de vannak még mások is.
Tervezitek már a lemezmegjelenés utáni turnét?
Természetesen. Szeptemberben az USA-ba megyünk egy körútra, utána játszunk majd Európában, még az ősszel. Aztán meg jól lenne majd a jövő évi nagy fesztiválokra is bekavarni magunkat. De ez még odébb van.
Játszottatok már Európán kívül a csapattal?
Igen. 4 vagy 5 évvel ezelőtt csináltunk egy amerikai turnét a Cannibal Corpse-szal, de játszottunk velük Mexico City-ben is, meg még néhány dél-amerikai városban. Japánba és Ausztráliába lenne még jó eljutni.
Mi a legfőbb célotok a zenéléssel?
Valami olyat csinálni, amit élvezünk, és amit mások is élveznek. Megosztani másokkal a gondolatainkat és az érzéseinket. Nyomot hagyni magunk után. Meg ilyesmik.
Milyen zenei hatásaid voltak tinédzserkorodban, mik voltak a kedvenc bandáid?
Először rengeteg metalt hallgattam, Judas Priestet, meg ilyeneket. De a KISS-t is nagyon szerettem. Később aztán jött a Metallica, a Venom, a Bathory. Szóval az extrémebb dolgok. Még később meg elkezdtem hallgatni olyan zenéket is, amiknek nem a metalban vannak a gyökerei.
Jártál már Magyarországon, mint turista?
Igen, jártam. Viszont a zenekarral még nem sikerült eljutnunk hozzátok. 1991-ben, amikor a cseheknél játszottunk, úgy volt, hogy megyünk Budapestre is, de aztán valami miatt elmaradt a dolog. Viszont az új lemez turnéján mindenképpen szeretnénk majd eljutni Magyarországra is. Remélem, sikerülni fog!