Tavaly év végén egy új csapattal tért vissza a színre a klasszikus Dokken felállás három muzsikusa, George Lynch gitáros, Jeff Pilson basszusgitáros és „Wild" Mick Brown dobos. Az eredetileg az 1984-es Dokken album alapján Tooth & Nailként összehozott, majd jogi okokból T&N-re átkeresztelt formáció negyedik tagja egy másik dobos, Brian Tichy, aki a dalszerzést illetően is oroszlánrészt vállalt a Slave To The Empire című bemutatkozó album elkészítésében. A lemez a saját új szerzemények mellett Dokken alapművek újrajátszásait is rejti olyan vendégénekesek előadásában, mint Sebastian Bach, Doug Pinnick vagy Tim „Ripper" Owens, a leendő turnén azonban már a Stryper frontembere, Michael Sweet segíti majd ki a formációt a mikrofonnál. A Foreignerben is évek óta játszó Jeff Pilsont kérdeztük e sajátos vállalkozás lényegéről és lehetséges jövőjéről.
Jeff, kezdjük a személyi kérdésekkel! Úgy tudom, a T&N-ben eredetileg Oni Logan énekelt volna, viszont idővel kifarolt az együttműködésből. Mi volt ennek az oka? És miért került be a képbe a T&N-nél Mick Brown, amikor már volt dobosotok Brian Tichy személyében?
A zenét eredetileg a Lynch Mob számára írtuk, vagyis ebben a stádiumban magától értetődően Oni énekelt volna a dalokban, viszont idővel másfelé indult el a történet. Miután eldöntöttük, hogy magunk fejezzük be az anyagot, eldőlt az is, hogy én fogok énekelni, és nem is merültek fel más énekesek. Ami pedig Micket illeti, konkrétan Brian volt az, aki előrukkolt az ötlettel. Mivel ő maga is nagy rajongó, úgy gondolta, tök jó lenne, ha mi hárman ismét nekiugranánk pár Dokken nótának. Mi pedig imádtuk ezt az elképzelést.
És mi az ábra most Briannel? Tagja a csapatnak? A Whitesnake-ből történt távozása érinti a ti terveiteket?
Ezt egyelőre nehéz megmondani. A T&N biztosan nem fog turnézni a következő lemez megjelenéséig, vagyis év vége előtt fel sem merülnek ilyen kérdések. Szerintem minden attól függ, hogy ér majd rá Mick, aki Ted Nugent zenekarában is dobol, illetve további tényezők is beleszólhatnak abba, ki kap majd szerepet a turnéfelállásban. Briannek is ott van a saját csapata, a S.U.N., és jelenleg elsősorban azzal foglalkozik. Hé, még az is lehet, hogy közösen indulunk majd turnéra, ki tudja?
Mi a legnagyobb különbség Brian és Mick stílusa között úgy a játékot, mint a dalszerzői stílust tekintve?
Mick roppant céltudatos és mindig csakis előre halad, ami segít ellensúlyozni George-ot, illetve engem is, mert néha én is nagyon el tudok veszni a részletekben. Visszahúz minket a földre, ha erre van szükség, és ez éppúgy jellemző a dobolására, mint a dalszerzésben betöltött szerepére. Brian pedig egy döbbenetesen tehetséges vadállat, akinek minden képessége és adottsága megvan, amire csak egy dobosnak szüksége lehet, de emellett tele van érzéssel és hihetetlen képzelőerővel is rendelkezik a zenét illetően. A dobolás mellett kiválóan gitározik, és a dallamokhoz is remek érzéke van. Mindkét fickó felbecsülhetetlen értéket képvisel.
És mennyire más ma együtt dolgozni George-dzsal és Mickkel, mint a '80-as években?
Nem annyira, mint gondolnád. Szerintem csak jobb lett minden, de a zene alapvetően ugyanonnan érkezik, mint mindig.
Miként írnád le a T&N saját dalait valaki olyannak, aki semmit sem hallott tőletek a Back For The Attack óta?
Melodikus hard rock, ami néhány tekintetben súlyosabb egy cseppet a '80-as évek Dokkenjénél, de azért nem távolodik el tőle túlságosan.
Az újraértelmezendő Dokken témákat és a vendégénekeseket milyen szempontok szerint válogattátok össze?
Tizenkét Dokken nótát vettünk újra Wild Mickkel, és megkerestünk a listával pár olyan énekest, akiket mindannyian nagyra tartunk. Közösen döntöttük el, kinek melyik dal állna a legjobban, és ez elég gyorsan el is döntötte, mik kerülnek fel az első lemezre. Hét további szám tehát még tartalékban van, így természetesen a következő albumon további Dokken átdolgozások is helyet kapnak majd. De ezt eleve így terveztük, a kezdetektől fogva ebben a kétlemezes megoldásban gondolkodtunk.
A turnén Michael Sweet énekli majd a Dokken dalokat. Miért ő?
Mert hihetetlen énekes, akinek nemcsak a hangterjedelme adott a feladathoz, de a stílusa is tökéletesen alkalmassá teszi arra, hogy a lehető legjobb minőségben énekelje el ezeket a nótákat. Emellett pedig elsőrangú gitáros is, vagyis amikor én éneklem az új szerzeményeinket, ő közben gitározhat. Mindkét tekintetben totál nyerő helyzetben leszünk vele.
Gondolom, a kettes albumon már Michael is szerepel majd...
Erről még korai lenne bármit is mondani, de alapvetően minden lehetséges. Ez a T&N szépsége: határ a csillagos ég!
Látsz rá esélyt, hogy 2013 folyamát átjussatok Európába?
Nagyon reménykedünk ebben, és jelenleg is intenzíven dolgozunk rajta, szóval drukkolj nekünk, hogy összejöjjön!
Hallottad az új Dokken lemezt, a Broken Bonest?
Csak pár részletet.
Mit szólsz ahhoz, hogy Don ezzel az albummal be akarja fejezni a csapat sztoriját?
Totálisan megértem, ha Don úgy érzi, hogy elérkezett a továbblépés ideje. Rengeteg különböző dologra képes, így a hangja rajongójaként csak annyit tudok mondani: nagyon szeretném hallani, ahogy egy kicsit kinyújtózkodik, és belekap valami másba. Szerintem a szíve manapság inkább a lágyabb, intimebb típusú éneklésért dobban meg, és nagyon ott is van a topon ezen a téren. Megérdemli, hogy a szívére hallgathasson.
El tudod képzelni, hogy a közeli vagy a távoli jövőben valaha is összejöjjön még a klasszikus Dokken felállás?
Ó, én sosem mondom azt, hogy soha. De a túl közeli jövőben nem igazán valószínű, hogy megvalósulna a dolog. Most még akkor is nehéz lenne összehozni egy Dokken újjáalakulást, ha a zsúfolt naptárunk és az egyéb elkötelezettségeink kérdését félretesszük. De a távoli jövőben ki tudja? Én határozottan el tudom képzelni, a többit meg majd meglátjuk!
Kivel nehezebb együtt dolgozni, Donnal vagy George-dzsal?
Nagyon szeretek George-dzsal dolgozni, és személy szerint sosem találtam vele nehéznek az együttműködést. Nyilván mindenkinek megvannak a maga rigolyái, de zenei szempontból George és én lelki társak vagyunk. Dont is nagyon szeretem, de eleve ellentétesen vagyunk bekötve: én nappali ember vagyok, ő pedig éjjeli bagoly. Vele már csak emiatt is eleve bonyolultabb a helyzet.
Nem a Slave To The Empire volt az egyetlen lemez, amin mostanában dolgoztál, hiszen producerként és basszusgitárosként is te jegyzed az Adler debütáló Back From The Dead albumát. Milyen volt Stevennel együtt dolgozni? Ismertétek egymást korábban is?
Hosszú ideje barátok vagyunk Stevennel, és nagyon szeretek vele dolgozni. Olyan számomra, mint egy testvér. Konkrétan így is szólítjuk egymást: RB, azaz rhythm brother... Steven remek formában van manapság, fantasztikusan játszik. Hihetetlenül jó móka volt elkészíteni a lemezét.
És mik a Foreigner jelenlegi tervei?
Hogy szétturnézzuk a seggünket 2013-ban!
Mi minden idők három legjobb lemeze?
A Beatlestől a Revolver, a Led Zeppelin négyes albuma, illetve a Close To The Edge a Yestől.
Mi az élet értelme?
Bárcsak tudnám! (nevet) Szerintem maga a létezés – nem az, hogy legyél valaki, hanem hogy legyél. Lehet, hogy ennyire egyszerű az igazság. Hát nem lenne nagyszerű?
