Tény, hogy a volt Lyuk a Golgota utcában, igazi melegágya az underground megmozdulásoknak. A Shadowrunból ismert pusztulatok jutnak eszembe róla. A Keletinél már gyűltek a különböző arcok, a szokásos egy rongyos pólóban feszítő fiatal rockerhad, harci szerkóban pózoló félvikingek. Szegecses csuklóvédők, néhol arcfestés, még sodronyinges barbár harcost is láttam.
Mosolyognivaló akadt szép számmal: a marcona kifestett vidéki harcos elfordulván egy rózsaszín hátizsákot engedett láttatni a hátán, amin kitört körünkben a röhögés. Fekete szerkóhoz ünneprontásnak számít egy nem fekete hátizsák... A 350 forintos dobozos sör és a hihetetlen árú relikviák tudatták velünk, hogy nincs még itt a bevásárlás ideje és inkább máshol fogunk Dimmu CD-t venni. Jöttek szép számmal az emberek, igazi underground felvonulás, a létszám szerintem meghaladta az ezret. A zenekarok közül csak a Dark Funeral énekes/basszere merészkedett közénk (kapott is egy demót az arcába).
A műsort az északi Evenfall kezdte. A színpad kicsi volt, semmilyen akciót nem lehetett a zenészeknek bevállalni, tipikus állójáték volt mindegyik zenekar előadása. Az Evenfallról egy szó ugrott be azonnal: tipikus... nagyon nem tetszettek. Ha ilyen zenét hallok, magam elé képzelek egy nagy falovat amelyre mindkét oldalán ott a felirat hogy: TREND, rajta ülve pedig az Evenfall énekese sikítozik Dani-utánzat hangján. A zene - mint a kinézetük - teljes underground kavalkád volt. Az énekes (meg még valaki) ki is festette magát a zenekarból a hatás kedvéért. A billentyűs annyira hasonlított a Type O-s kollegájára, hogy le sem tagadhatná. A zene Cradle, Type O, Dimmu hatásokból áll. Az énekes teljesen levette Danit, csakhogy nem volt meg benne az a dög, amit Dani hangjában érzek. Nagyon sok egyéni ötlet kell a bandának még ahhoz, hogy megállják a helyüket a jövőben. A trendlovaglás pofátlan módját választották, és csak a kiadó közbenjárása kellett ahhoz, hogy eljöjjenek. A hangzásuk még nekik volt a legjobb, ennek ellenére semmivel sem adtak többet mint egy középszintű banda. Nem hiszem el, hogy a tehetségük miatt adták ki a lemezüket.
Másodiknak egy nagyon furcsa és szánalmas bagázs lépett színpadra. Dodheimsgard. A nevük alapján valami értelmes vikinges, folkos próbálkozásra számítottam, de a szado-mazo szájkosaras énekesük láttán már tudtam, hogy jóra nem számíthatok. A gitáros gyerek csirke melleire női top-ot húzott. Atyaúristen! Az énekesen az előbb említett cuccon kívül még egy nagy fordított kereszt is fügött, a búrája meg teljesen kopasz volt. Egyedül a dobos nézett ki értelmesen... Az első szám után a következő gondolatom támadt: ezek pedofilek, szado-mazók, sátánisták, nácik, betegek és idióták. Ezt nevezem! Ipari jellegű monotonitás repedtfazék hörgéssel. Gratulálok! Ez a jövő black metalja. Illik a Dimmu mellé... A hangulat legkisebb csíráját sem lehetett felfedezni a muzsikában. Ez nem black metal! Ez ... élvezhetetlen! Akinek ez jó az tényleg beteg. Az a legszomorúbb, hogy ezek az idióták tényleg komolyan gondolják. Északon hideg van, sötét, depresszió és ilyen zenekarok! (is).
A Dark Funeralt mindenképp látni akartam. Még soha nem hallottam őket és azt mondták a barátaim, hogy olyan kemény mint a Marduk. Nosza, lássuk! A színpadra lépő horda teljesen megfelelő blackes kinézettel rendelkezett (először az este folyamán). A hangzás borzasztó volt. Nem tudom ki ült a keverőnél de alaposan be lehetett rúgva, mert a gitárhang sehol nem hallatszott, ill. csak egy masszát lehetett érzékelni belőle. Az énekes csak simogatta a basszusgitárt, nem nagyon játszott rajta, inkább károgott hétköznapi hangján. A zenéből nekem első hallgatásra semmi sem jött le. A tempó nem volt túl gyors, számomra nagyobb volt az előadás füstje mint a lángja. Az énekesen látszott, azt képzeli, hogy ő az Antikrisztus. Vagy fáradt volt, vagy túl sok sör volt benne, de nem borzolták fel a karomon a szőrt. Ezek után sem leszek Dark Funeral fan. Hiányoltam a mozgást, a hangulatot az igazi érzelmeket. Vagy nem voltak formában a fiúk, vagy szeretnek nagyot mondani. Egyedül a legutolsó Vobiscum Stahanas volt értékelhető produkció, de attól sem hatódtam meg igazán. Nem szeretem a "true" black metalt és ez után sem fogom...
A Dimmu Borgir számomra az Enthrone... albummal lopta be magát a szívembe. Az a lemez tökéletes volt. Végre kinőtték a black metalos gyermekbetegségeket és megnyitották a sötét energiák igazi művészetét. Úgy csinálták a dallamos black metalt, ahogyan senki más. Az új lemez nagyon komplex. Persze Simen miatt nagyon meg lett dobva, de érződik, hogy sztárolás szaga van az anyagnak. Ez a "lepisáljuk a keresztény sírokat" és "gőzölgő pokoli bugyorból hányjuk az arcotokba bélsarunkat" - féle (főleg Nagash és Sagrath) szöveg nekem nem tetszik, mert ugyanez megy a lemezeken más címek alatt, másrészt tipikus álsátánizmussal állunk szemben. Nem vagyok sátánista, de egy Limbonic Artnál még elhiszem, hogy mély a hitük, de a Dimmunál már régen más a helyzet. Az új lemez nem lesz akkora kedvenc mint elődje, Sagrathék most már teljesen az eladásra mentek rá. A háttéren megakadt a szemem. Mi ez? Kék és zöld "dizsi" fények? Hátul pedig egy zöld Dimmu felirat. Mit lehet vajon erre építeni? Az intrót hallgatva elgondolkodtam. Egy alapzajra vmi szövegelésnek mi keresnivalója van egy atmoszférikus black banda bevezetőjében?
Aztán stroboszkóp mint atom, és Sagrath egyszál bél alakja jelent meg amint avatar-ként vezeti be a hordáját. Mindjárt egy új számmal kezdtek. Astennu hihetetlen hajpörgetését látván elégedetten bólogattam. Láttam élőben az általam nagyon tisztelt Siment, aki derekasan helytállt. A kopasz ex-Cradle-es Nick iszonytató dobmunkája is kezdetét vette. Lement az első nóta, a második, a harmadik, a negyedik... Hol vannak a régi nóták? Állj! Itt Simen része jön! Hé! Miféle hangzás ez? Jé! De hisz ez a Tormentor of Christian Souls... de miért csak a szám közepén ismerek rá??? Ki a csoda kever ebben a kulipintyóban??? Sagrath nem tud énekelni, vagy csak károgni akar? Ezt a kérdést Simen a zenekarban szereplése fogalmazta meg bennem. A fickó csodálatosan teljesített a koncerten (a lemezen, az Arcthurusban és a Borknagarban szintén). Ha Ő nem lett volna akkor a Dimmut semmi nem menti meg azon az estén.
A hangzáson kívül a műsor menete is iszonyatos volt. Hogy lehet teletömni az emberek fejét az új lemezzel??? Mi a csodának kell erőltetni mikor annyi jó nóta van... marketing, hogy álljon bele a...!!! A Mourning Palace-re csak a műsor végén került sor és csak a Stormblast képviselte a múltat. A Dimmu tudatosan tagadja meg a múltját, vagy ennyire tetszik nekik az új lemezük? És a feeling? Miről szól mindez? - tettem fel magamban a kérdést. Milyen érzelmek vannak ezen számok mögött? Őszinték? NEM! A lélek épül belőle? Már nem... Tetszik? ...nem! Amikor Sagrath azt károgja, hogy "satan" a kis tizenhat éves rockercsajok felsikítanak, a srácok becsápolnak... ez a nagy sátánizmus. Diszkófényekkel hangulat?! Áttört fekete átlátszó felsőben kifestve pózolni, az hangulat?! Mindenáron az új lemezt nyomni, az hangulat?! Döntsétek el!
Én a koncert óta nem hallgatok Dimmut. Valahol becsapottnak érzem magam. Kifizettem négy ezrest értük és egy halom profin eljátszott szar hangzású, hangulatmentes sztárolást láttam. Semmi színpadi show, se vérhányás se semmi. Akiket sikerült Sagrathéknak megetetni, azok most olvashattak egy másik véleményt. Én tizenegy éve hallgatok metalt. Rajtam túl sok érzelem ment keresztül ahhoz, hogy ne vegyem be ezt a maszlagot. Azon fogok munkálkodni, hogy egy szál pólóban kiállva is varázsolni lehessen, hogy a mágia az emberből természetesen előtörve ejtse ámulatba és vigye magával a közönséget. Hogy az embernek felálljon a szőr a hátán a gyönyörűségtől. Lehet, hogy elégedetlen vagyok, de ezt én nem nyelem le.
Az Enslaved fél óra alatt Nike pólókban, farmerben olyat zúzott, hogy becserélném őket a Dimmura bármikor. Nekem nem csak a minőséggel volt a bajom. Az igazi probléma az őszinteséggel volt. A négy zenekar együtt semmit sem nyújtott. Buta sztárparádé volt az egész, de ez az én véleményem. Ízlések és pofonok, stb. Ám az igazságérzetem nem hagy nyugodni, ezért írtam e cikket. Mindenkinek csak jobb koncertélményeket kívánok!
Hozzászólások