Draveczki-Ury Ádám, a Shockmagazin felelős szerkesztője volt a Ric$Cast új adásának vendége. Az alább teljes egészében meghallgatható beszélgetés apropóját elsősorban a Shock! idei húszéves jubileuma adta, de természetesen sok egyéb más témáról is szó esett.
Nyáron indította el saját podcastjét Szénégető Richárd, a HammerWorld és a Duna-part Programajánló újságírója, a ricsandgreen.hu alapítója. A Ric$Cast ötödik adásának vendége Draveczki-Ury Ádám, a Shock! felelős szerkesztője volt, a beszélgetést pedig alább teljes egészében meg lehet hallgatni, illetve a soundcloudos linken le is lehet tölteni.
„Korábban, az újságíró iskola elvégzése után nem sokkal volt szerencsém belekóstolni a rádiózásba, és nem tagadom: nagyon élveztem! Sajnos az a műsor kifulladt, és mivel én ott csak állandó vendég voltam, nem volt lehetőségem egyedül továbbvinni”, mondja a műsorról Ric$. „Ekkor jöttek a videó-interjúk, ezeket azonban sajnos megfelelő minőségben elkészíteni nagyon költséges és időigényes, így bő két éve szinte teljesen felhagytam vele, de éreztem, hogy jó lenne valami helyette. Tavaly rákaptam Sixxék podcastjeire az Indexen, ami aztán húzta magával a többi hazait is, és azonnal jött az ötlet: ez az! Ezt kell csinálnom! Bozsót nem volt túl nehéz rábeszélnem, de a Sportalsó Podcasten felül akartam egy saját adást is, ahol nem feltétlenül csak a zenéről lesz szó.”
A Ric$Cast összes eddigi adása meghallgatható itt. (Vagy ha a YouTube-ot favorizálod, itt.)
Hozzászólások
Csatlakozom, nekem is nagyon tetszett a podcast, tök jó szóban is hallani azokat, akiknek a írásait rendszeresen olvasom.
Szintén támogatnám a további adásokat is másokkal:)
Lehetne ilyen Szilvivel, illetve Balázzsal is, utóbbiról pl. semmit nem tudni, még facebookon sem találtam meg. :P :D
Bocsánat, efölött elsiklottunk. Van már pár ilyen (Testament, Pantera, Dickinson jut most így eszembe hirtelen), lesz is még.
O.K., értem..., akkor úgy állok hozzá, hogy ez egy laza dumálgatás :-) Mindenképpen meg fogom hallgatni a tobbit is és sok sikert kívánok a tovabbiakban is.
Köszönöm szépen a dicsérő szavakat, így mindenek előtt! :) (az ilyenek miatt éri meg, mint a podcastben is mondtuk.
Egy kis kiegészítést tennék a témához, hogy a podcast nem interjú a szó szoros értelmében, hanem inkább egy "kocsmai -beszélgetés", ezért is lazább az egész. :)
(Nem magyarázom a bizonyítványom, csak azért írom le, ha esetleg belehallgatsz a többibe, ne lepődj meg. :) )
Nagyon egyet értek Ádámmal amit a Facebook/posztolgatás/komentelés kapcsán mond.
Magához az interjúhoz még annyit, hogy egyáltalán nincs semmi bajom RicS-el, olvasom az írásait úgyhogy ismerem a stilusat, viszont itt most egy kicsit úgy érzem, hogy lehetett volna kevesebb sztorizgatás/vélemény nyilvánítás a kérdezo részérol..., de amúgy csak így tovább, szerintem sokunkat érdekelnek a zenei média "háttér emberei".
Amúgy szerintem a lájkolás fel-le jó móka volt :-) , de megértem Oket, azt hiszem az ilyen esetekrol beszél Ádám az interjúban:
http://www.shockmagazin.hu/klasszikushock/covenant-nexus-polaris
A kommented utolsó bekezdésén konkrétan hangosan felröhögtem az irodában! :D
ugye par eve irtatok az uj ertekelesi rendszerrol, hogy kicsit tagabban lesz kihasznalva az 1-10 skala, ha jol emlekszem azt kiemelve, hogy egy 4-5 folotti ertekeles mar nem feltetlenul rossz, csak kepbe kell helyezni, a banda igeretes, csak van meg hova fejlodni vagy hasonlo, de egyelore az elso album nem erhet fel mas anyagokkal. viszont azota sem tapasztaltam, hogy 7-8 ala lemennetek, kiveve 1-2 anyagot, amirol egyertelmuen uvolt, hogy nem hallgatobarat vagy csak siman zsakutca az egesz.
termeszetesen ez nem baj. van annyira sok release manapsag, hogy a kritikusnak legyen annyi szabadsaga, hogy eleve ne akarjon belehallgatni kevesbe jol sikerult, urambocsa sz*r albumokba.
viszont adott esetben szerintem jobb egy epito jellegu 5-os kritika, mint egy olyan 7-8-as, ahol magyarazva van a bizonyitvany, mert regi/kult zenekar, ciki lenne lehuzni es mintha a kritikus is nagyitoval keresne a jo dolgokat a lemezen, meg sok volna a negativ komment. hangsulyozom, nem ez a jellemzo, de neha van ilyen.
nyilvan mindegy ez is, mert ti nem veszitek elet-halal komolyan ezt az egeszet, ahogy amugy a rock/metal tabor nagyresze teszi es a kritikak nagy resze pusztan azt tukrozi, hogy tetszett vagy nem tetszett a cucc. marpedig ha jol, igenyesen meg van irva a kritika, ertelmesen el van magyarazva, hogy az adott album igenis 8, mert a hianyossagok ellenere jo az album, akkor lelketek rajta, en nem fogok belekotni.
a kulcs persze meg mindig ott van, amit ti is mondtatok, hogy nem kell ezt annyira komolyan venni. hulye kommentelok mindig lesznek, a depeche mode-os cikkeket akkor is ekezni fogja az olvasok fele, ha videoban tesztek eskut arra, hogy teliholdkor gyujtjatok fel a DM lemezeiteket szuzek verebol rajzolt pentagram kozepen.