Shock!

A Bolt Thrower mellett a Benediction az angol death metal scene másik fáradhatatlan és soha meg nem alkuvó zenekara. Természetesen nekik is megvan a saját stílusuk, arculatuk: sallangmentes, arculcsapásszerű old school témákkal osztják a halált, de Gavin Wardékhoz képest összetettebb számokban gondolkodnak.

Az előző albumhoz, a Grind Bastardhoz képest élőbb, kevésbé tömény a hangzás. Különösen a direkt lecsupaszított, szinte hardcore-osra vett dobsound tetszik (a rövidebb, gyors számokban is megmutatkoznak a csapat HC-hatásai), amely igen jóleső húzást, lüktetést ad a zenének. A nagy probléma a dalírási készségben rejlik. A srácok továbbra sem képesek végig 100 százalékos számokkal megtölteni egy lemezt, legalábbis nem minden nótát tudnak izgalmasan végigvezetni. A Suicide Rebellion fantasztikusan indítja az anyagot a maga viharos tempójával, ám a harmadik perc táján beérkezik valami egészen váratlan váltás és innen a nóta sajnos le is ül, pedig a fele hátravan még. Ezt bizony kár volt így hagyni vagy inkább a lemez közepén kellett volna elhelyezni.

Teljesen rendben van a Suffering Feeds Me-Diary Of A Killer-The Temple Of Set hármas és tetszik pl. az akusztikus, illetve durva torzított gitáros betéteket váltogató Easy Way To Die is, de ugyanezt a szintet nem sikerült végig megtartani. Így az Organized Chaos is csak egy korrekt Benediction metal album marad a sorban.